Vízkereszt, avagy tényleg ezt akarjuk?

Január hatodika vízkereszt napja, amely a karácsonyi ünnepkör végét jelzi. A hagyomány szerint ilyenkor kell leszedni a karácsonyfát, amely elillant illatával és megereszkedett ágaival mostanra amúgy is inkább szomorú látványt nyújt, mintsem az ünnepi hangulatot idézi: ilyenkor már több a tűlevél a földön, mint a fán. 

De a keresztények úgy tartják, hogy ha vízkereszt előtt leszedik a díszeket és a fényeket – amelyek a betlehemi csillagot jelképezik –, a háromkirályok nem találják meg az utat a kis Jézushoz. A pogány babonák szerint pedig a fák szellemei a zöld növényekben élnek, és míg az ünnepnapok menedéket nyújtanak nekik, karácsony után vissza kellett őket engedni a természetbe, különben a növényzet nem kel életre tavasszal.  

Ha viszont a tudomány talajára helyezkedünk, azt látjuk, hogy az eldobható karácsonyfák – akárcsak az ajándékozások velejárói – katasztrofális mértékben szennyezik környezetünket. Úgy is mondhatnánk, hogy miközben mi örömteli ajándékokat kapunk szeretteinktől, a föld több millió tonna szemetet kap karácsonyra. Számítások szerint a karácsonyfákkal együtt több tízezer focipályát lefedő csomagolóanyag és miriádnyi képeslap kerül a kukákba, és ott se feltétlenül a megfelelőbe. 

Az elmúlt évek edukációjának köszönhetően egyre több környezettudatosságot visznek az emberek a karácsonyi vásárlási szokásaikba – azaz a mutatós, de környezetszennyező fényes csomagolópapír és szalag helyett újrahasznosítottat vesznek, elektronikus üdvözleteket küldenek, és ünnepi dekorációt 100 százalékban visszaforgatható anyagokból készítenek –, mégis számos felmérés bizonyítja, hogy az ünnepi szezonban világszerte megnövekszik a hulladéktermelés. Az Egyesült Államokban például 25 százalékkal több szemetet dobnak ki hálaadás és újév között, mint az év bármely más időszakában, ez pedig 25 millió tonna többlethulladékot jelent az ország számára.

Az Egyesült Királyságban termelődő szemét mennyisége is jelentősen, 30 százalékkal nő a karácsonyi időszakban: becslések szerint az ünnepek után körülbelül

• 1 milliárd képeslap kerül a kukába,
• 83 négyzetkilométer csomagolópapírt dobnak ki,
• és 6 millió kivágott fenyőfa landol a szeméttelepeken. 

Magyarországon is jól láthatóan, megközelítőleg 15 százalékkal nő a papírhulladék mennyisége karácsony és szilveszter környékén. A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint a 

• 3 245 645 tonna elszállított települési szilárd hulladékból
• 604 522 tonnát tett ki az elkülönítetten gyűjtött szemét,

tehát a hulladék közel ötödét gyűjtötték a lakosok szelektíven. Csak plasztikcsomagolásokból évente mintegy 315 ezer tonna keletkezik Magyarországon. Ezeket alapvetően két csoportra lehet osztani: a hőre keményedő műanyagok közé tartozik például a bakelitlemez vagy a régebbi gyártású telefonok burkolata, a hőre lágyuló blokkhoz pedig az újrahasznosítható műanyagokat soroljuk.

Ezekből újra termék lehet, mást lehet belőlük gyártani, és nem szükséges az egész láncolatot kőolajból újra előállítani. Ezzel nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egész folyamat fenntarthatóbb és gazdaságosabb legyen

– mondta Kancsár Zoltán, egy fröccsöntő cég vezetője, akit azzal a kérdéssel kerestünk meg, kiiktatható-e életünkből a műanyag.

A műanyagot átoknak nevezni túlzás, mert ha fémekkel kéne helyettesíteni őket, az sokkal körülményesebb és bonyolultabb folyamatokat eredményezne a hétköznapokban, és egyáltalán nem lenne környezetbarátabb

– állította a szakember, aki arra is figyelmeztetett, hogy ha nem szelektáljuk megfelelően a hulladékot, azzal olyan szeméthegyet építünk, amely 100–200 év múlva sem bomlik le.

Tovább ront a körülményeken a pandémiás helyzet, mivel most az ajándékok beszerzésétől a karácsonyi nagybevásárlásig szinte minden a digitális térben zajlott, ami a pluszcsomagolások miatt tovább növelte a hulladék mennyiségét. A májusi lezárások csúcspontján például az internetes eladások minden idők legmagasabb szintjét érték el: az Egyesült Királyságban a teljes kiskereskedelmi értékesítés 32,8 százalékát tették ki, Írországban pedig az online vásárlások során keletkezett csomagolási hulladék 2975 tonnával, vagyis egynegyedével nőtt tavaly.

Magyarországon is jelentősen megugrott a webes megrendelések száma: március közepe és április vége között 50 ezer új vásárlót tudhatott magáénak az online kiskereskedelem, és már az első negyedévben 9,9 millió belföldi rendelést teljesítettek a vállalatok. A vírus betörésekor a csomagolóanyag-gyártóknál is hatalmas ütemben nőtt a termelés, hogy az élelmiszerek, tisztálkodó- és tisztítószerek, valamint gyógyszerek minél hamarabb eljuthassanak a vásárlókhoz.