Tényleg bajban van a Fidesz bő egy évvel a választások előtt?
További Belföld cikkek
- Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Az elmúlt hónapokban több közvélemény-kutató intézet eredményei is azt mutatták, hogy lejtmenetben van a Fidesz, az ellenzéki összefogás pártjainak támogatottsága pedig már magasabb, mint a kormánypártoké. Az ellenzéki oldalon így a 2019 őszi önkormányzati választásokon elért siker után ismét felcsillant a remény arra, hogy 2022-ben sikerülhet legyőzni a Fideszt.
Orbán Viktor és pártja az elmúlt tíz évben minden országgyűlési választást megnyert, így 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is kétharmadot szerzett a parlamentben. De mit mutattak a választást megelőző év elején a közvélemény-kutatások? Tényleg trendfordulásról lehet ilyenkor beszélni? Beszéljenek a számok.
2013
2013 januárjában a Medián, a Szonda-Ipsos, a Tárki és a Századvég is készített közvélemény-kutatást. Ebből a Medián kutatását érdemes alapul venni, amely ebben az időszakban minden alkalommal közölt adatot.
A választás előtti év januárjában a Medián a teljes népesség körében 27 százalékos támogatottságot mért a Fidesznek. 2013-ban még nagyon messze voltak egymástól az ellenzéki szerveződések, de akkor az azóta már szövetségre lépő pártok támogatottsága összeadva (MSZP, DK, LMP, Jobbik, az azóta megszűnt Együtt 2014) 36 százalék volt a lakosság körében.
A biztos pártválasztók körében 43 százalékon állt a Fidesz, míg az ellenzéki pártok össztámogatottsága 57 százalék volt.
Végül a 2014. áprilisi országgyűlési választásokon másodszor is kétharmadot szerzett a Fidesz–KDNP, az új választási rendszerben 45 százalékot értek el a kormánypártok.
2017
2017 januárjában a teljes népesség körében 37 százalékon állt a Fidesz a Mediánnál, míg az ellenzéki pártokkal a választókorúak 28 százaléka szimpatizált. A biztos pártválasztók körében a 2010-es őszi eredményekhez hasonló népszerűségnek örvendtek a kormánypártok, a Fidesz–KDNP 60 százalékos támogatottsággal bírt.
Az ellenzéki pártok össztámogatottsága ezzel szemben 38 százalék volt (először jelent meg a Momentum is a közvélemény-kutatásokban, a biztos pártválasztók körében 2 százalékos eredménnyel).
A 2018-as tavaszi országgyűlési választásokon végül Orbán Viktorék ismét kétharmados győzelmet arattak 49 százalékkal.
Kincstári optimizmus ’22-re
2021-ben még nem publikált adatokat a Medián, a legutóbbi felmérésük tavaly decemberben készült. Ebben a Fidesz–KDNP a teljes népesség körében 32 százalékos népszerűségnek örvendhetett, míg az ellenzéki összefogás (MSZP–DK–Párbeszéd–LMP–Momentum–Jobbik) 28 százalékot szerzett.
A biztos pártválasztók körében a kormánypártok 49 százalékon állnak, míg az ellenzéki pártok össztámogatottsága (a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nélkül) mindössze 40 százalék.
(Borítókép: Orbán Viktor a Fidesz eredményváróján 2018. április 9-én. Fotó: Németh Sz. Péter / Index)