Egyre kevésbé tájékoztatják a szülőket az iskolaérettségről

A Szülői Hang Közösség online felmérést végzett azon érintett szülők körében, akik a további egy év óvoda érdekében kérelemmel fordultak az Oktatási Hivatalhoz (OH) – olvasható a Szülői Hang a webfelületén. A felmérést január 1. és 10. között végezték 1179 önkéntes résztvevővel. 

Az óvodákban csak a válaszadók 44 százalékát tájékoztatták az iskolaérettségi döntés pedagógiai szempontjairól, sőt az esetek 15 százalékában az óvoda még arról a lehetőségről sem szólt a szülőknek, hogy az Oktatási Hivatalnál kérelmezhető, hogy tovább maradhasson az óvodában a gyermek.

A felmérés szerint a halasztást kérvényező szülők 70 százaléka nem kapott támogató írásos szakmai véleményt azoktól a szakemberektől vagy óvodapedagógusoktól, akik egyébként egyetértettek azzal, hogy a gyermeknek jót tenne még egy év az óvodában – idézte a felmérés eredményét a hvg.hu. 

Ezen belül 42 százalékban szembesültek a szülők azzal, hogy egyáltalán nem állították ki az írásos szakmai véleményt,

A továbbiakban részletezik, hogy mivel legkésőbb január 15-ig adhatók be a kérvények az Oktatási Hivatalhoz, a szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban a kisgyermekek nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek. 

Részletezik, hogy az iskolaérettségről szóló pedagógiai döntés igen összetett, mert

Miután ebben a nehéz kérdésben a az óvoda jogkörét megszüntetve

alapvető fontosságú, hogy a szülők széleskörű és egyénre szabott szakmai támogatást kapjanak, hogy gyermekük szempontjából a legjobb döntést hozhassák meg. 

A Szülői Hang úgy véli, hogy bár az OH eljárásban viszonylag magas, kb. 90 százalékos az elfogadási arány, még így is több mint 

Az oldal működtetői szerint ez azért van így, mert egyrészt a szülők gyakran nem kapnak megfelelő tájékoztatást és támogatást, így nem tudatosul bennük, hogy a gyermek érdekében január 15-ig kérvényezniük kell, másrészt elrettenti őket a bizonytalanság, a stressz és az esetleges megaláztatás abban a hatósági eljárásban, ahol idegenek döntenek sorsukról, és amelynek keretében minél rosszabb színben kell feltüntetniük gyermeküket.

Nincsenek nyilvános kritériumok és nincs érdemi jogorvoslati lehetőség.