Vilma
3 °C
13 °C

Ovisból alsós – az Index szájbarágója az iskolaérettségről

D  YT20150901001
2020.11.10. 10:32 Módosítva: 2020.11.10. 11:12
Szájbarágó a kötelező hatéves kori beiskolázásról, minden fontos szabályról és határidőről, hogy mi mindent tehet a szülő, aki szeretné, hogy a rendszer által központilag iskolaérettnek nyilvánított, hatodik évét betöltő gyermekét még egy évig ne sorozzák be kötelezően az iskolába.

Egy kormányrendelettel 2019 nyarán eltörölték a rugalmas iskolakezdést: megszüntették a nyolcvanas évektől létező, jól bejáratott gyakorlatot, amikor az óvodapedagógus, az óvoda és a szülő közösen dönthette el, hogy a nagycsoportos iskolaérett-e, és menjen-e szeptembertől első osztályba vagy sem.

A szülők és a szakmai szervezetek minden idegenkedése és heves tiltakozása ellenére az idei tanévben várhatóan még nagyobb szigorral él az új szabályozás, miszerint a szülők ezúttal is az Oktatási Hivatalnál kérvényezhetik, hogy a hatodik életévét betöltött, így törvényileg tankötelessé vált gyermekük még egy évet maradhasson az óvodában.

Kapcsolódó

Több mint 7 ezer szülő küzd azért, hogy a gyereke még az óvodában maradhasson

Péntek éjfélig lehet postára adni a kérelmet. Több ezerrel emelkedhet szeptemberben az elsősök száma.

A tavalyi év tapasztalatai alapján összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, amiben a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatát vezető Verba Attiláné óvodapedagógus és a kötelező hatéves kori beiskolázás ügyét felkaroló, alulról szerveződő szülői közösség képviselője, Miklós György segített eligazodni az Indexnek.

Szülőként most mit tehetek, hogy a tanköteles korú gyermekem „évnyertesként” még egy évet maradhasson az óvodában?

A szülőnek 2021. január 1. és 15. között kell az erről szóló kérvényt beadnia – írja előzetes tájékoztatójában az Oktatási Hivatal.

A tavalyi tapasztalatok alapján az ehhez szükséges űrlap várhatóan január 1-jén jelenik meg az Oktatási Hivatal weboldalán.

De mégis, mit kell írni az Oktatási Hivatalnak szóló kérvénybe?

Maga a kérvény lényegében egy szülői indoklás arról, hogy a gyermekünk miért nem érett még az iskolára. Ha vannak ehhez kapcsolódó dokumentumaink, ezeket mindenképpen érdemes ugyanúgy csatolni, ám ezek hiánya sem jelenti, jelentheti a kérvény élből való elutasítását.

Ami szóba jöhet: 

  • az óvodától elkérhetjük a fejlődési napló másolatát, amelyben nyomon követik a gyermek fejlődését, amelyet az intézménynek ilyenkor oda kell adnia;
  • írásos szakvéleményt is kérhetünk az óvodapedagógustól, ő hogyan látja a gyermekünk iskolaérettségének kérdését. Velük egyébként is érdemes előzetesen konzultálni, hogy ők mit gondolnak a gyermek iskolaérettségéről;
  • ha valakinek van valamilyen szakorvostól, háziorvostól származó papírja valamilyen betegségről, például gyermekneurológiai panaszról;
  • az állami, illetve a magánszférában dolgozó logopédussal, gyógypedagógussal, pszichológussal, lényegében a gyermek fejlesztésében részt vevő összes fejlesztő szakemberrel is írathatunk szakvéleményt.

Hogy mi kell? Vagy elég? Erről nem létezik sablon, nincsenek nyilvános kritériumok. Ahogy az általunk megkérdezett szakemberek fogalmaztak,

mindenki összegyűjti, amit tud, és reméli a legjobbakat.

Sőt, az iskolaéretlenséget alátámasztó papírokat már azok a szülők is gondosan tegyék el, akiknek majd csak jövőre vagy két év múlva lesz tanköteles a gyermekük.

Mire ne hivatkozzunk az iskolaérettség alóli felmentő kérvényben?

Még ha fenn is állnak, és komoly terheket jelentenek a gyermekünk számára – például egy válásnál vagy halálesetnél –, önmagában valószínűleg nem lesz elég nehéz családi körülményekre hivatkozni. Ezeket meg lehet említeni, bár inkább onnan közelítsünk, hogy a gyerekünk hol tart a fejlődésben, van-e bármiféle elmaradása. Például hasznos iskolaérettségi szempont lehet:

  • az óvodás gyermeknek van-e részképesség hiányossága?
  • képes-e hosszabb ideig összepontosítani, akár 45 percen keresztül is?
  • van-e feladattudata, feladattartása, szabálykövető-e?
  • elég fejlett-e fizikailag?
  • érzelmileg kiegyensúlyozott?
  • elég fejlett a gondolkodása?
  • hogy állnak a finommotorikus képességei? Elegendők lesznek ezek szeptembertől az íráshoz?
  • milyen a beszédkészsége és a beszédértése? Vannak-e gyakori hangzóhibái?

Beadtam a papírt január 15-i határidővel az Oktatási Hivatalnak. Mi a következő lépés?

Az Oktatási Hivatal a beérkezéstől számítva nyolc napon belül hoz egy első körös döntést. Ilyenkor alapvetően három kimenetel lehetséges:

  1. Az Oktatási Hivatal vagy egyből elfogadja a szülői kérvényt, és ezzel le is zárul a folyamat, a kisgyermeknek már biztosan nem kell szeptembertől iskolába mennie.
  2. Vagy élből elutasítják, bár Miklós György szerint legutóbb a visszajelzések szerint erre rendkívül kevés példa volt.
  3. Többségében ún. pedagógiai szakszolgálati felülvizsgálatot kért a hivatal. Ekkor a szülőt postai úton küldött hivatalos levélben arról értesítették a vonatkozó paragrafusokat idézve, hogy ún. függő hatályú végzés született a gyermeke tankötelezettsége ügyében.

Mi történik, ha elrendelik a pedagógiai szakszolgálatnál az iskolaérettségi vizsgálatot?

Nem sokkal ezután telefonáltak vagy újabb levelet írtak a lakóhely szerint területileg illetékes pedagógiai szakszolgálattól, hogy a szülőnek mikor kell a gyermeket iskolaérettségi vizsgálatra vinni hozzájuk.

Ez viszonylag hamar megtörtént, majd a vizsgálat után a pedagógiai szakszolgálat elküldte az eredményt az Oktatási Hivatalnak, akik ez alapján kiadták a végleges határozatot.

Magának a folyamatnak összesen 60 napos határidőt szabtak, ám a gyakorlatban többnyire ennél hamarabb lezajlott a teljes iskolaérettségi procedúra.

Az iskolaérettségi vizsgálatoknál meghallgatják-e a pedagógiai szakszolgálatok a szülőket?

Többségében igen, annak ellenére, hogy erről azóta sem született semmiféle központi szabályozás. A szülők pedig ezt a partneri hozzáállást tartották méltányosnak, korrektnek a Szülői Hanghoz érkezett visszajelzések alapján.

Ugyanakkor voltak olyan pedagógiai szakszolgálatok, amelyekre sok panasz érkezett.

A szakértők mindenesetre azt tanácsolják, a szülők ragaszkodjanak ahhoz, hogy ne csak a gyermeket vizsgálják, velük is konzultáljanak a pedagógiai szakszolgálat munkatársai. Továbbá jó, ha köztudott, hogy az iskolaérettségi vizsgálat dokumentációját a szülő utólag kikérheti tőlük.

Eljut-e a szülői kérvény és az Oktatási Hivatalnak küldött teljes dokumentáció a pedagógiai szakszolgálatokhoz?

Nem feltétlenül. Általában nem is kapják meg a papírokat. Praktikus, ha a szülő viszi magával, de az esetleges, hogy ezt vagy megnézik vagy nem. 

Ha valaki a végén megkapta a határozatot, de nem ért vele egyet, akkor mi a helyzet?

Végső lehetőségként bírósághoz lehet fordulni, ám ekkor meglehetősen hosszadalmas, költséges és kimerítő folyamatra kell számítani – legalábbis a Szülői Hang csapata szerint.

tavaly kicsivel több mint húsz iskolaérettségi ügy került bírósági szakaszba, és ebből összesen két esetben nyertek a szülők.

A bíróságokon jellemzően már nem történt szakmai, pedagógiai érvütköztetés.

Ha menet közben meggondoltuk magunkat, hogy a gyermekünk szeptembertől mégis menjen iskolába, vissza lehet-e lépni az eljárástól? 

Aki kérelmet ad be az Oktatási Hivatalnak, később már nem léphet vissza. Ha a szülő elküldte a kérelmet, amit akár pedagógiai szakszolgálati felülvizsgálat nélkül elfogad az Oktatási Hivatal, a szülőnek mindenképpen még egy évig az óvodában kell tartania a gyermekét. 

A tapasztalatok alapján összességében hogy vizsgázott az új rendszer?

A Szülői Hang csoporthoz érkezett visszajelzések szerint a szülői kérelmezés miatt sokakat elriasztott a bonyolult hatósági folyamat. Ennek főként azok a gyerekek voltak a vesztesei, akiknek a szülei nem kaptak elég információt az új szabályozásról, továbbá nem értették meg a kérvényezés fontosságát, így a gyermek esélyt sem kaphatott, hogy az iskolaérettségét megvizsgálják. Különösen a hátrányos helyeztű régiókban, de másutt is.

Az Oktatási Hivatal egyetlen alkalommal sem bírálta felül a pedagógiai szakszolgálat véleményét,

a kellően megindokolt és alátámasztott kérvények egy részét pedig kedvezően ítélte meg a rendszer, és a gyermek valóban kapott még egy évet az óvodában.

A Szülői Hang a szülői beszámolókból ítélve úgy látta, nem működtek egységesen a pedagógiai szakszolgálatok, ám ezt konkrét adatokkal nem tudják alátámasztani. Az Oktatási Hivatal döntéseiről azonban gyűjtöttek statisztikát, amelyből kiderül, megyénként igencsak eltérő volt, hogy hány esetet küldenek a szakszolgálatra. 

Volt olyan pedagógiai szakszolgálat, ahol lelkiismeretesen megvizsgálták a gyerekeket, konzultáltak a szülőkkel, és alaposan átnézték az általuk vitt dokumentációt is. Máshol ennek pont az ellenkezője történt. Vagyis igencsak úgy tűnik, van esetlegesség a történetben, a szülőnek ráadásul nincs beleszólása abba, hogy őket melyik pedagógiai szakszolgálathoz sorolják be.

Kapcsolódó

Tényleg bárkiből lehet óvónő mostantól?

A pedagógushiányt akarják orvosolni az új szabályozással, de lehet, hogy az eredmény rosszabb lesz.