Elkerülhetetlen lesz a Facebook szabályozása, de hazai szinten nem biztos, hogy megoldható

További Belföld cikkek
-
Cser-Palkovics András szerint megvan a megoldás a folyamatosan növekvő szolidaritási hozzájárulás problémájára
- Reagált a MÚOSZ a Fidesz–KDNP lépésére: el a kezekkel a szabad sajtótól
- Feljelentést tesz a Mi Hazánk Ruszin-Szendi Romulusz ellen
- Egy ellenzéki képviselő szerint a magyar kormány történelmi katasztrófát okoz, ha Putyint és Trumpot választja
- Újabb kormánypárti képviselő jelentette be, hogy nem indul a 2026-os országgyűlési választáson
Donald Trump letiltásával újra napirendre került a Facebook és a Twitter szabályozásának kérdése, ráadásul a magyar kormány is aktív a témában, Varga Judit igazságügyi miniszter így fogalmazott pont egy Facebook-posztban:
az Igazságügyi Minisztérium a Digitális Szabadság Bizottság munkájával járul hozzá az uniós szabályozáshoz a globális techcégekkel szemben. A rendszerszintű visszaélések miatt viszont elképzelhető, hogy hamarabb is lépnünk kell.
Van új a nap alatt? – Facebook, Twitter és a riválisaik
Megszorongathatják-e a kisebbek a közműként funkcionáló közösségi hálókat?
A tárcavezető ezért összehívta a bizottság rendkívüli ülését. Meddig mehet el a Facebook, és szabályozhatók-e a közösségi média óriásai?
Mayer Erika ügyvéd, a Mayer & Társai Ügyvédi Iroda vezetője az Index kérdésére elmondta: a Facebook és a Twitter
olyan magántulajdonban álló gazdasági vállalkozások, amelyek szolgáltatást nyújtanak a saját általános szerződési feltételeik szerint. Amikor én közösségimédia-szolgáltatást veszek igénybe, elfogadom ezeket a feltételeket, cserébe ezek szerint használhatom a platform szolgáltatásait. Nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy ezek a cégek kötelesek bárki számára szolgáltatást nyújtani, és nem tilthatják le a felhasználót a szolgáltatásról.
Mayer szerint ezzel nem is lenne probléma, ha nem nőttek volna akkorára, hogy megkerülhetetlenné váltak a gazdaság, a kommunikáció és a véleménynyilvánítás szabadságának területén.
Ott a probléma, hogy a jogalkotás kullog a jelenség után. A Facebook a felhasználók száma alapján a világ legnagyobb állama lehetne, de több országból szedi össze a »népességét«, és független a helyi jogrendszerektől, szupranacionális jogot alkot, amelyet átláthatatlanul és önkényesen alkalmaz
– fogalmazott az ügyvéd.
Magyarország is fellép a Facebookkal szemben
Bejegyzést tett közzé Varga Judit a Facebookon.
Azt is elmondta, hogy ügyvédi irodájuk számos, Facebookkal kapcsolatos ügyet visz, de az esetek többségében nem lehet kommunikálni a vállalattal, egyszerűen nem érkezik válasz. Mayer úgy látja, hogy a Facebook szabályozása előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, de hazai szinten ez nem biztos, hogy megoldható:
Egy ekkora vállalatnak a magyar piac kicsi, és ha neki nem tetsző jogszabályok születnek, legfeljebb kivonul, és nem nyújt szolgáltatást tovább magyar nyelven. Lengyelországban van egy olyan jogalkotási elképzelés, hogy a Facebook önkényes és átláthatatlan döntéseit egy helyi hatóság felülbírálhatná kérelmek alapján, de azt nem tudom, hogy ezt hogyan kényszerítenék a Facebookra. A nemzetközi szintű vagy uniós szabályozásnak nagyobb a realitása.
Ezt azzal egészítette ki, hogy a Facebookot Írországban ma is be lehet perelni, de ez komoly anyagi erőforrást, időt és energiát igényel, sőt a klasszikus bírósági út nem is nyújt olyan gyors jogorvoslati lehetőséget, mint amekkora hátrányt jelent például egy politikai oldal felfüggesztése a választási kampányban vagy gazdasági szereplők letiltása egy reklámkampány idején.

Alkotmányossági kérdésekben dönt a Facebook?
Krausz Miklós ügyvéd, adatvédelmi és IT-szakjogász is úgy látja, ha
tiltás jár bizonyos kritériumok alapján, akkor ezt bármely felhasználóval szemben megtehetik, adott esetben az elnökkel szemben is.
A helyzet viszont nem ennyire fekete-fehér:
Azonban érdemes azon elgondolkodni, hogy egy privát cég megteheti azt, hogy saját maga értelmezi a véleménynyilvánítás, a szólásszabadság korlátait, holott ez egy alkotmányos feladat. Nem biztos, hogy ezt engedni kellene, hiszen valószínűleg nem politikailag független, 20 éves alkotmányjogi gyakorlattal bíró jogtudósok ülnek a Facebook irodájában
– válaszolta lapunk kérdésére Krausz.
Az ügyvéd szerint érezhető, hogy az EU küzd az amerikai big data cégekkel, ez látható például a versenyjogi és adatvédelmi szabályokban, de
hogy a függetlenséget biztosítani tudja egy ilyen nagy felelősséget vállára vevő cég, bizony saját magának kellene szorgalmaznia egy nemzetközi egyezmény vagy nemzetközi jogszabály létrehozását.
Azon kérdésünkre, hogy a szabályozás valaha eljuthat-e arra szintre, hogy egy profil vagy oldal letiltását kötelező hatályú bírósági döntéssel felül lehessen írni, így fogalmazott:
Igen, ez lenne véleményem szerint is a legfontosabb, tehát ne egy informatikai cég döntsön alkotmányossági kérdésekben véglegesen, továbbá alapvető emberi jog a megfelelő és hatékony jogorvoslathoz való jog – ez számos alapinstrumentumban megjelent, most is afelé kellene tendálni. Legyen lehetőség egy ilyen döntésnek a független vizsgálatára.
(Borítókép: Dan Kitwood / Getty Images)