Gyöngyi
4 °C
14 °C

Magyarország a legkorruptabb uniós tagállamok közé süllyedt

2021.01.28. 14:04

Magyarország továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama a Transparency International legutóbbi felmérése szerint.

A szervezet 26. alkalommal készítette el korrupciós felmérését.

Ennek eredménye szerint Magyarország holtversenyben romániával és bulgáriával együtt a vizsgált 180 ország között a 69. helyen tanyázik, épphogy megelőzve a globális átlagot. 

Állításuk szerint a korrupciós helyzetet súlyosbítja az is, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására.

Magyarország 2020-ban is 44 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé terhelt ország) terjedő skálán. Világviszonylatban a 180 vizsgált ország közül ezzel a 69. helyre rangsorolták Magyarországot. A 44 pontos eredmény épphogy meghaladja a 43 pontos globális átlagot. 

MAGYARORSZÁGNÁL A V4-EK IS JOBBAN TELJESÍTETTEK.

Szlovákia 5, Csehország 10, Lengyelország 12 pedig 12 ponttal többet szerzett a magyaroknál – bár a korábbi eredményeikhez képest ők még így is rontottak.

A szervezet azt is kiemelte, hogy a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett, ami sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett. 

A Covid–19 okozta krízis nemcsak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk

– mondta Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke. 

Arra is felhívták továbbá a figyelmet, hogy a járványra adott állami reakciók sok esetben felgyorsították a demokratikus államrend erózióját. Ebbe a sorba illeszkedik be szerintük Magyarországon a rendeleti kormányzás bevezetése, ami különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak.

TOVÁBBI IDESOROLJÁK AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYES HATÁSKÖREINEK ÉS BEVÉTELEIK NEM CSEKÉLY RÉSZÉNEK AZ ELVONÁSÁT,

beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását.

A közérdekű adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az Alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén – tették hozzá. 

Véleményük szerint a kormány a mostani krízisben is szembemegy a közgazdasági elmélettel és a fejlett országok gyakorlatával: keveset költött a munkahelyek megőrzésére és a szociális válság kezelésére.

Gazdaságpolitikai megfontolások mellett ennek az is oka lehet, hogy a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket

– véli Martin József Péter, a szervezet magyarországi igazgatója.

A Transparency jelentése példaként a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásainak elosztását, a lélegeztetőgépek és tesztek túlárazását, a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott közvagyon magánvagyonná alakítását, a sport- és egyházi támogatásoknak az egészségügyi kiadásokat felülmúló volumenét említi.

A szervezet azt is írta, hogy a magyar kormány az uniós támogatásokat is alacsony hatékonysággal használta fel, hozzátéve, hogy az egyajánlatos közbeszerzések aránya különösen magas volt idehaza. Kiemelték: Magyarország 2021–2027 közt minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, ezért különösen fontos, hogy hazánk a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket – írták.