Távolodnak egymástól a kollégák a munkahelyeken a vírus miatt
További Belföld cikkek
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A cégvezetők láthatják, kik azok a kollégák, akik leszakadóban vannak, és kik a vállalat kulcsfigurái: a véleményvezérek, a legmotiváltabbak, a legeltökéltebbek. Olyan folyamatok is látszanak, amik a formális munkán túlmutatnak.
Magyarországon a koronavírus tavaly márciusi megjelenése és a kormány által bevezetett korlátozások súlyos gazdasági visszaesést okoztak, ezért csak azok a cégek tudtak életképesek maradni, amelyek gyorsan és rugalmasan tudtak alkalmazkodni a szükséges rosszhoz. A vállalatoknak ki kellett lépniük a komfortzónájukból, és ezt jól kellett menedzselni ahhoz, hogy továbbra is eredményesek tudjanak maradni. Ennek mikéntjéről kérdeztük Nemes Zsuzsanna coachot.
Bár az utazással mindenki sok időt takarít meg, a home office a hatékonyságot visszavetheti, ráadásul a kollégák folyamatosan távolodnak el egymástól a közös programok, az apró beszélgetések hiánya miatt
– kezdte válaszát a közgazdász, aki szerint e z a tendencia nemcsak a home office-ban dolgozóknál figyelhető meg, hanem a gyárakban, a kereskedelmi szektorban is egyfajta személyiségbeszűkülés tapasztalható. A járvány terjedésének megakadályozása miatt tartani kell egymástól a távolságot, más időrendben dolgoznak az alkalmazottak, és más gondokkal kell mindenkinek megküzdeni a magánéletében is. Este nem járnak össze a kollégák, nem ülnek össze napközben kávézni, nincs meg a konyhában az a párperces beszélgetés, mint korábban – magyarázta.
A cégeknek többet kell menni a munkáért, de ha nem szervezik meg rugalmasan a munkafolyamatokat, akkor az komoly piacvesztést is okozhat. A munkavállalóknak sok esetben olyan feladatokat is el kell látniuk, ami egy évvel ezelőtt még nem rájuk volt bízva, más az információáramlás is, tehát egy igen komplex átszerveződésről van szó
– mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy a cég hatékonyságát krízishelyzetben hálózatelemzéssel lehet javítani. Ez egy digitális szervezetdiagnosztikai eszköz, amivel csökkenthető a fluktuáció.
A cégvezetők láthatják, kik azok a kollégák, akik leszakadóban vannak, és kik a vállalat kulcsfigurái: a véleményvezérek, a legmotiváltabbak, a legeltökéltebbek. Olyan folyamatok is látszanak, amik a formális munkán túlmutatnak
– fejtette ki a közgazdász, hangsúlyozva, hogy ha egy cégen belül több osztály között csak egy kolléga tartja a kapcsolatot, az hatalmas rizikóval jár: ha kiesik, szinte lehetetlen azonnal pótolni, és jelentősen csökken a hatékonyság. Éppen ezért elkezdtek a hálózatelemzéssel azon is dolgozni a vállalatokon belül, hogy más összekötő ember is legyen, akin keresztülfutnak az információk.
Ezzel a metódussal azt is ki lehet szűrni, melyik kolléga túlterhelt. Sokszor beleesünk ugyanis abba a hibába, hogy mindent elvállalunk, és szeretünk túl fontosnak lenni, de ez hamar kiégéshez vezethet. Ha ezt a vezetők időben észlelik, akkor a túlterhelés is könnyen megelőzhető, és a fejlesztések jó alapokra helyezhetők
– vélekedett Nemes Zsuzsanna.