Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

Orbán Viktor: Ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam

2021.02.04. 08:27

Az Európai Unió szuverén nemzetekből áll – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban, amely a Stern című német hírmagazin csütörtöki számában jelent meg. 

A miniszterelnök – idézi az MTI az interjút – arról beszélt, hogy bár a magyar felfogás szerint Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésre törekednek, és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek. A magyarok ezt a centralizmust a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik. A magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot. Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve, úgy válaszolt, hogy

jobb nekünk az unióban,

a Brexit pedig „nagy hiba volt, meg kellett volna akadályozni”.

Ő elsősorban a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományának megőrzését várja az EU-tól. Olyan kulturális kontextust akarunk, amelyben jól érezzük magunkat – mondta. Magyarország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is várja az EU-tól, valamint geopolitikai stabilitást és biztonságot. Fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt – mondta a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy az EU-ról szóló Lisszaboni Szerződés második cikkelyében rögzített alapértékeket Magyarország természetesen teljes mértékben elfogadja. Ezeket az értékeket a magyar alaptörvény is tartalmazza.

Magyarországon elképzelhetetlen, hogy fegyveres védelemre szorul egy zsidó intézmény – mutatott rá, hozzáfűzve, Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, és társadalmi feladat gondoskodni arról, hogy a zsidó élet teljesen szabadon kibontakozhasson. Kiemelte, a Magyarországot ma kormányzó erők az antikommunista jogállami mozgalomból érkeztek. 

Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam

– mondta Orbán Viktor. Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról, és méltatlannak, mindenekelőtt azért, mert a bizonyítatlan vádakat soha nem kapcsolták világos, objektív kritériumokhoz – tette hozzá.

A sajtó helyzetéről a többi között elmondta, objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van. Hozzátette, hogy a kormány „nem szól bele” médiaügyekbe.

Meseország nem mindenkié?

Családpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a család nő és férfi köteléke, és ez nem jelent intoleranciát. Azzal kapcsolatban, hogy a Meseország mindenkié című mesekönyv körüli vitában kijelentette, hogy „hagyják békén a gyerekeinket”, elmondta, hogy a kötet „szexuális propagandát” tartalmazó meséket tartalmaz, amelyek célja a gyermekek személyiségének befolyásolása. Magyarországon valóban van egy határ, és az emberek nagyon nagy része egyet is ért azzal, amit mondtam. Türelmesek vagyunk, de biztosítani kell, hogy a gyermekek nyugalomban fejlődhessenek – emelte ki Orbán Viktor.

Az alkotással szembeni „heves tiltakozás nagyon is indokolt”, ugyanakkor „nem helyes a fasizmus vagy a kommunizmus világába” visszavezető jelképek használata – mondta azzal kapcsolatban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nevű párt egyik vezetője, Dúró Dóra alelnök nyilvánosan megsemmisítette a mű egy példányát.

Az iszlámhoz fűződő viszonyról elmondta, a magyarok nem szeretnék, hogy muszlim vallású emberek nagy számban megjelenjenek országukban, és „kulturális változást” okozzanak életükben. A Magyarországon tartózkodó muszlimokat „mi magunk engedtük be”, és ők „elfogadták, hogy egy keresztény–zsidó országban élnek, és betartják törvényeinket”.

Ez az alapállás nem csak a muszlimokra vonatkozik. Így például kitűnő viszonyban vagyunk a kínaiakkal, de

nem szeretnénk, hogy holnap bejöjjön ötmillió kínai

– fogalmazott a kormányfő.

A menedékkérők elhelyezése körüli EU-s jogi vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „alapvetően ellenezzük az illegális bevándorlást”, ugyanakkor a menedékkérők „rendes ellátást” kaptak, kifogás csak azzal szemben volt, hogy nem mozoghattak szabadon a befogadóközpontokon kívül.

Ezért állították fel a Szerbia vagy Horvátország felé nyitott tranzitzónákat, de az unió sajnos ezt sem fogadta el. Így bezárták a tranzitzónákat, de az Európai Bizottság azt a megoldást sem fogadta el, hogy a biztonságos harmadik országokban működő magyar külképviseleteken kell benyújtani a menedékjogi kérelmeket. Ezért most egy újabb bírósági döntésre kell várni ebben a „macska-egér játékban” – fejtette ki Orbán Viktor.

Ő ellenez minden politikát, amely azt az érzést kelti a segítségre szorulókban, hogy a megoldás a bevándorlás Európába, hiszen így mindenki nekivágna az életveszélyes és megpróbáltatásokkal teli útnak. Szerinte Magyarország betartja azt a nemzetközi szerződésekben lefektetett szabályt, amely előírja, hogy az otthonukból alapos okból menekülő embereket megilleti a befogadás joga egy biztonságos országban. Azonban nincs olyan nemzetközi jog, miszerint ki lehet választani ezt az országot.

Az EU felfogása a menekültek befogadásáról jóval túlterjeszkedik a menekültek helyzetéről szóló nemzetközi egyezményben lefektetett jogoknál. Sajnos ez a felfogás lett a politikai mérce, és azonnal fekete báránnyá lesz, aki nem osztja ezt a politikát.

Orbán Viktor szerint a következő húsz évben a migráció lesz az európai civilizáció nagy kérdése, és ebben a kérdésben a nemzeti parlamenteknek kell dönteni. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kulturális és vallási értelemben „nagyon sokszínű” ország, amelyben konfliktusok nélkül, harmonikusan élnek együtt vallások és világnézetek. Szeretjük a sokszínűséget a saját kultúránkon belül, de ami kívülről jön, azzal nagyon óvatosak vagyunk, azért is, mert kis ország vagyunk, zárta ezt a gondolatmenetet.

Verbális leszerelésre lenne szükség

Az interjú készítői által a németek ellen irányuló világháborús retorikaként jellemzett beszédmódjáról Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy szavai soha nem irányulnak a németek ellen, és mivel nem is a németek, hanem a magyarok választják meg hivatalába, nem a németeknek, hanem a magyaroknak címezi szavait.

Vezető német politikusok Magyarországról tett kijelentéseit idézve hozzátette, hogy általában véve javítani kellene a politikusok szóhasználatán, és „verbális leszerelésre” lenne szükség. Kiemelte, a 2015-ös menekültválságban megmutatkozott, hogy

a német politika egy posztkeresztény és posztnemzeti Európában hisz,

 amelyben a magyarok nem hisznek.

Ebben a helyzetben toleránsnak kellene lennünk egymással, és ki kellene mondanunk, hogy ti úgy gondolkodtok, mi meg így, de ettől még lehetünk barátok. A németek azonban azt mondták, hogy úgy kell gondolkodni a migrációról, mint a németek többsége. A magyarok ezt nem akarják, ami visszatérő feszültséget okoz a kétoldalú kapcsolatokban. Ez a magyar olvasat az utóbbi öt évről – mondta Orbán Viktor.

Mások mellett szólt Angela Merkel német kancellárról is. Szavai szerint a politikus „erős asszony, aki két keresztet cipel: a német és az európai politikát”, mégis mindig egyenesen jár, amiért tisztelet illeti.