Leállt a teljes iparág: mi történik a rendezvényszervezőkkel?

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója, a Magyarországi Rendezvényszervezők és Szolgáltatók Szövetségének (Maresz) elnöke az Index kérdésére elmondta, hogy 2019 nagyon jó év volt a rendezvények szempontjából, és 2020 is erős két hónappal indult, de a koronavírus érkezésével gyakorlatilag minden leállt, és azóta sem indult újra.

Ezermilliárd forintos iparágról beszélünk, amiben százezer ember dolgozik. A rendezvényszervezés 25-30 szakmát is felölel, ilyenek például a kiállításépítők, audiovizuális szolgáltatók, hostessek, biztonságiak, digitálistartalom-gyártók, catering, dekoratőrök stb.

A rendezvényhelyszíneken és a szervezőknél sok helyen elbocsátások történtek, de amennyire lehetséges, próbálják megtartani a munkaerőt. A szatellitszakmákban vannak csődbe ment cégek is.

Alternatív lehetőség a digitális platformra való áttérés online konferenciákkal és eseményekkel, de Ganczer Gábor szerint ez nem elegendő:

A digitális rendezvények 10-15 százalékát hozzák a hagyományosok árbevételének, pedig ez is munkaerőigényes műfaj, bár sokan nincsenek kisegítve vele, mert itt nincs szükség helyszíni személyzetre.

Maga a rendezvényszervezés bekerült az állami bértámogatási programba a cateringgel együtt, de a többi szatellitszakma ezt nem tudja igénybe venni. Ganczer nemzetközi példákat is hozott, hogy csak a legközelebbit említsük: Ausztria 300 millió eurót hívott le egy uniós alapból kifejezetten a szektor megsegítésére.

A Hungexpo vezérigazgatója arra számít, hogy a belföldi események nyáron, a korábbiaknál visszafogottabban, de elindulnak, a nemzetközi rendezvényeknek viszont legalább két évre lehet szükség ahhoz, hogy visszatérjenek a 2019-es szintre, ami például a turisztikai szolgáltatóknak is komoly problémákat okoz.

Azt az összefüggést is érdemes látni, hogy a szakkiállítások hozzájárulnak a gazdaság újraindításához, a szakmai rendezvények, találkozások és üzletkötések helyszínei is

– tette hozzá a Maresz-elnök, aki azt is kifejtette, hogy a szakma létrehozott magának egy kézikönyvet a biztonságos rendezvénytartásról:

Ez a jegyvásárlástól a távozásig lefedi, hogy hogyan lehet minimalizálni a vírus kockázatát. Szigorúbb, mint például a plázákra vonatkozó rendelkezések. Októberben két szakkiállítást is meg tudtunk tartani, a vendégek hőmérős kapun jöttek át, kötelező volt a maszkviselés, a pavilonokat éjszaka fertőtlenítettük. A belépésszámlálás, a nagyobb távolságok, szélesebb utak kialakítása is lehetséges. Ezek beruházásigényes, de megoldható feladatok.

Ganczer szerint azért is kell célzottan segíteni ezen a szektoron, mert a szakképzett munkaerő elvesztése a járványügyi intézkedések lazítása után is problémákat okozhat:

Magyarország rendezvénynaptárja telített a második félévre, ha közben a szakma megszűnik létezni, akkor nem tudjuk kiszolgálni ezeket az eseményeket. Fontos, hogy lássák a döntéshozók, ez az iparág jelenleg is létezik, viszont csak vergődik, és segíteni kellene rajta. Ha a szakképzett munkaerő pályát vált, nagyon nehéz lesz egyik pillanatról a másikra visszahozni őket.

Sok a pályaelhagyó

Vizkelety József, az Event & More ügyvezetője és társtulajdonosa az Index kérdésére elmondta, az volt a céljuk, hogy a lehető legkevesebb kollégától váljanak meg, de kénytelenek voltak megszorításokat bevezetni.

Úgy látjuk, hogy aki végül elhagyta a céget, az 90 százalékban pályaelhagyó is lett. Ez általánosan is tendenciának tűnik a szolgáltató szektorban, ami biztos, hogy nehéz helyzetbe fogja hozni a piacot akkor, amikor újraindul az élet, és ennek a súlyosságát most még felmérni is nehéz.

Több olyan ügyfelük van, akik nagyobb léptékű, 2021-es nyári–őszi projekteken dolgoznak velük abban a reményben, hogy addigra már lesz lehetőség fizikai rendezvények megtartására, de aktívak a videós, digitális és kreatív piacon is.

Vizkelety szerint az online események akkor tudják pótolni az offline okozta kiesést,

ha hasonló igényességet várnak el benne az ügyfelek, mint a rendezvényeken. Ugyanakkor sajnálattal látjuk a piacon, hogy nem mindenhol ez a helyzet: sokszor meglepő helyeken érzékelünk igényszintcsökkenést.

Ezt azzal a példával szemléltette, hogy több cégnél átülnek a rendezvényes Toyotából egy online Trabantba költségcsökkentési céllal, pedig az image szempontjából ezek is ugyanolyan fontos események, mint a klasszikus rendezvények.

Az Event & More-nál abban bíznak, hogy idén nyáron–ősszel újra számottevő mennyiségű fizikai eseményt szervezhetnek, de nagy rendezvényboomra nem számítanak.

Azt reméljük, hogy 2022 lehet az első év, ami már megközelítheti a járvány előtti aktivitási szintet. Ehhez persze az kell, hogy itthon és nemzetközi szinten is sikeres legyen a védekezés.