Letérdelhet a vidéki nagyvárosok közösségi közlekedése

Interjút adott a borsodi megyeszékhely polgármestere, Veres Pál Miskolc jelenlegi helyzetéről a Telexnek. A beszélgetésben egyebek mellett a város költségvetéséből a helyi közösségi közlekedésére fordítható összeget is megemlítette röviden: ez 2 milliárd forint. 

Mindez abból a szempontból érdekes, hogy ekkora önkormányzati támogatásból még súlyos kompromisszumok árán sem üzemeltethető egy éven át a tömegközlekedés Miskolcon. Amint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a városvezetés mintegy – már a szolgáltatóval kidolgoztatott koncepció alapján nagyságrendileg – 30 százalékkal vágta volna vissza a buszok és villamosok menetrendi sűrűségét, ezzel a működőképesség határa alá szorítva vissza a járatok közlekedését. Bár e terv megvalósításából végül január végén kihátráltak, érdemes megjegyezni, hogy ez a tervezett drasztikus csökkentés is információink szerint 2,7 milliárdos támogatási igényt jelentett volna a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK) részéről. Ennek fényében érdemes mérlegelni a polgármester által most jelzett 2 milliárdos összeget.

Az MVK-nál azt is kiszámolták, hogy ha hozzávetőlegesen ugyanazzal a kapacitással közlekednek a járatok idén, mint 2020-ban, akkor 3,15 milliárdot kellene rákölteni az önkormányzat részéről. Az első körben tervezett járatritkítással csak 450 millió forintot lehetett volna megspórolni (ami az MVK költségvetésének körülbelül 5 százaléka), tehát ez a csekély haszon fényében aránytalanul nagy menetrendi kínálatveszteséget jelentett volna. (A közösségi közlekedési szolgáltatásban nagyon magas az ún. állandó költségigény, ami akkor is felmerül, ha a járművek meg sem mozdulnak. A buszok lízingdíját akkor is fizetni kell, ha nem közlekednek, a sofőröket is álláspénzben fizetni kell, mert ha leépítik őket, később nem találnak mást helyettük. A villamos infrastruktúra, pálya, áramellátás stb. fenntartása is folyamatos kiadás, és könyvelési tétel a járművek amortizációja is.)

Emellett sokszor továbbra is szólóbuszok járnak a csuklósok helyett, emiatt pedig az utasok egy része inkább autóba ül. A miskolci tanszüneti menetrendet egyébként az illetékes kormányhivatal törvénytelennek minősítette, mivel nem felel meg a járványveszély csökkentésére előírt járatsűrítési felhívásnak, az esetet azonban nem követte szankció.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke úgy fogalmazott, hogy

a nagyvárosi közösségi közlekedés most felszínre kerülő problémáit a politika okozta; ezt szakmai eszközökkel már nem lehet kezelni. 2 milliárdból a miskolci járatok mennek, amíg tudnak, aztán, ha a pénz elfogy, majd lesz valami 

– foglalta össze, hogy nagyjából mit is tud tenni az önkormányzat. Ezzel a helyzettel pedig más önkormányzatok is szembesülhetnek.

Miskolcon is az önkormányzat holdingja (ennek része a közlekedési cég is) vett fel hitelt a működésre, az önkormányzat viszont évek óta nem fizette ki az üzemi veszteségüket, hogy a hiány ne az önkormányzatnál, hanem a cégnél legyen csak kimutatható. A ki nem fizetett tételek nagyjából évente 1 milliárd forinttal nőnek, és ezalól a 2020-as év sem kivétel, amikor már a baloldali koalíció irányította Miskolcot. 

Az MVK kérdésünkre azt írta, hogy a közösségi közlekedés, főleg a helyi közlekedési szolgáltatás a világban sehol nem rentábilis, támogatásra szorul, a bevétellel nem fedezett indokolt költségek ellentételezését a megrendelőnek szükséges megtérítenie. A jelenleg kialakult világválság következménye, hogy kevesebb az utazások száma a közösségi közlekedésben (digitális tanrend a középiskolákban, egyetemeken, a munkarendek átalakítása a nagy foglalkoztatóknál, a home office széles körű alkalmazása, kijárási korlátozások bevezetése stb.).

Az MVK Zrt. bevételei a »békeidőben« mért adatokhoz képest több mint 30 százalékkal estek vissza, az utasok száma viszont ennél nagyobb mértékben csökkent, főleg a reggeli és délutáni csúcsidőszakokban. Mindeközben a helyi közösségi közlekedés állami támogatása 2020-ban megszűnt, ami önmagában 500 millió forint kiesést jelet. Ehhez tevődik hozzá a bevételek kiesése a járványügyi intézkedések hatására. Összességében éves szinten közel 1 milliárd Ft bevétel és 500 millió Ft állami támogatás esik ki a költségvetésből. Az elmúlt 5 évben a közösségi közlekedési társaság által elvégzett (az önkormányzat által megrendelt) szolgáltatás mennyiségéből közel 4 milliárd Ft nem került kifizetésre, mely minden évben elismert, de ki nem fizetett tételként szerepelt. A kieső önkormányzati, állami és saját bevételek hiányát hitelből finanszírozta, finanszírozza a társaság.

Debrecen is 4 milliárddal adósa a közlekedési vállalatának, s bár fideszes vezetés alatt áll, így hozzájutott az 1,38 milliárdos kormányzati gyorssegélyhez, ezzel az összeggel sincs sokkal előrébb, mint Szeged vagy épp Miskolc. Budapesten is áll a bál, miután Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jelezte, hogy novemberre a budapesti költségvetés kimerülhet, a veszteségek egy része pedig a fővárosi cégek munkavállalóinak reálbércsökkenésében csapódhat le. A friss hírek szerint a főváros vezetése arról tájékoztatta a kormányt, ha nem kapnak valamilyen segítséget, október után már nem fognak tudni bért fizetni. 

Dorner Lajos szerint a probléma a 2012-ben elfogadott személyszállítási törvényben gyökerezik, ekkor szövegezték meg, hogy a helyi közösségi közlekedés a települések számára önként vállalható önkormányzati feladat (kivéve a fővárost, ahol kötelező). A megoldás egyszerű, csak vissza kell írni bele, hogy ez kötelezően ellátandó feladat, hisz ez esetben a mindenkori kormány nem vonulhatna ki feltett kézzel a helyi közösségi közlekedési szolgáltatások finanszírozásából. Erre azonban egyelőre nem látszik a parlamenti többség részéről akarat.

Miskolc városa már össze is állította a kormány számára azt a javaslatcsomagot, ami szerintük a megfelelő színvonalú közösségi közlekedés fenntartását szavatolhatná:

• Települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatásának további biztosítása (500 millió Ft/év).
• Lízingdíjfizetési kötelezettségből származó fizetési kötelezettség átvállalása (600 millió Ft/év).
• Előző évek meg nem fizetett közszolgáltatói ellentételezési összegének megtérítése (4 milliárd Ft).
• A menetjegyek áfatartalmának csökkentése a jelenlegi 27%-ról 5%-ra (850 millió Ft/év). Az áfacsökkentés mértéke megosztható lenne a közlekedési társaság és az utasok között, így csökkennének a jegyek, bérletek árai, vonzóbbá téve a közösségi közlekedési szolgáltatást.
• Fontos szempont a parkolások jelenlegi díjmentességének kezelése is, mivel a közösségi közlekedési szolgáltatás és a parkolási szolgáltatások díjai között szoros összefüggés van.

A megyei jogú városok polgármesterei a szóba jöhető állami kompenzációról pénteken tárgyalnak Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel.

(Borítókép: Autóbuszok Miskolcon 2016. március 4-én. Fotó: Vajda János / MTI)