BKV-járműveken kampányol a főváros

A fővárosi közösségi közlekedés szervezése és kivitelezése óriási feladat: egy átlagos napon  mintegy 4,2 millió utazást bonyolítanak a közel 3 ezer kilométer hosszú vonalhálózaton. A járványügyi szabályok miatt kevesebb mint felére csökkent az utasforgalom, miközben a járművek még a kijárási tilalom idején is normál menetrendjük szerint járnak, amivel a buszok például napi 120 ezer liter gázolajat pufogtatnak el. Emiatt a BKV és a tulajdonos fővárosi önkormányzat vesztesége elérheti a 30 milliárd forintot.

Nem csoda, hogy érzékenyen érinti a budapesti városvezetést, hogy az Orbán-kormány elvette az iparűzési adó felét az önkormányzatoktól, miközben ez az egyetlen érdemi bevételük. Ebből az adónemből egy évben

• 139 milliárd forint folyik be a fővárosi önkormányzat számára, 
• 35,4 milliárd forintot elvonnak szolidaritási hozzájárulás címén a szegényebb településeknek,
• 104 milliárd forint marad tehát, amiből el kellene látni a kötelező feladatokat,

köztük az ivóvízellátást, a távfűtést, a csatornázást, a szemétszállítást, a közvilágítást és az utak karbantartását. Ezek mindegyike azonban kismiska ahhoz képest, amibe a tömegközlekedés üzemeltetése kerül. Ez ugyanis 200 milliárd forintot igényel, aminek a harmadát korábban az utasok fizették. 

így ma a felmerülő költségeknek csupán a 13 százaléka fedezhető a jegyekből. Tehát a matek most a következőképpen néz ki: 

• 160 milliárd forintot kell még belenyomni a rendszerbe,
• 90 milliárd forintot elvisz a többi közszolgáltatás fenntartása, 
• 14 milliárd forint marad azonban csak a kormányzati elvonások után, 

vagyis jelentősen mínuszos az egyenleg. Orbán Viktor múlt év végi ígérete alapján 47 hazai várossal – köztük 24 ellenzéki vezetésű önkormányzattal – kellene tárgyalnia a kormánynak a kompenzációról. A miniszterelnök december 19-én jelentette be legutóbbi gazdaságvédelmi programját, miszerint a kieső hipabevételeket a 25 ezernél kevesebb lakosú településeknek teljes mértékben megtérítik, a 25 ezresnél népesebbek helyzetét pedig egyenként tekintik át. Miután a kormánypárti vezetésű megyeszékhelyek karácsony előtt fejenként 1,38 milliárd forint támogatást kaptak önkormányzati feladataik ellátására, az ellenzéki vezetésűek is egyre hangosabban követelik az ellentételezést, különben képtelenek megtervezni idei büdzséjüket. 

A  Magyar Önkormányzatok Szövetség ének elnöksége az állam i támogatások ilyetén elosztását diszkriminatívnak tartja. 

A kormány a járvány és a gazdasági válság kezelésének felelősségét magáról ledobva immár nyíltan helyezi saját hatalmi-gazdasági érdekeit az ország érdekei elé

– írták a bejelentés után közleményükben. Budapest városvezetése most úgy döntött, hogy 

minden felületet felhasznál arra, hogy tudatosítsa helyzetét a városlakókban. Legújabb elemként ehhez jöttek most hozzá azok a buszok, villamosok és trolik, amelyeket figyelemfelhívó köntösbe öltöztettek. Ezek a járművek – akárcsak a rajtuk szereplő weboldal – fennen hirdetik, hogy „védjük meg Budapestet”. 

A BKV szabályzata szerint nem kereskedelmi célú hirdetésekre saját felületeik 10 százaléka használható fel térítésmentesen, amibe nyilván a fenntartó megjelenései is beleértendőek.  Az önkormányzat így médiavásárlási költség nélkül tud hirdetni, csak a matricákra és plakátokra kell költenie, ami 22 millió forintjába kerül. Ez a gyártás, a kihelyezés és a digitális hirdetések költségeit is tartalmazza, vagyis még az újonnan létrehozott honlap és a rajta látható kisfilm árát is magában foglalja.

A dolog pikantériája, hogy éppen a főváros bénázása miatt bukik a BKV milliárdokat a reklámtendere érvénytelenítésével. A Fidesz budapesti szervezete szerint az elkaszált közbeszerzéssel négy éven keresztül havonta 142 millió forint bevétele lett volna a közlekedési vállalatnak. 

Akárhogy is, a BKV és a fővárosi önkormányzat itt áll szinte üres zsebbel. Holott Budapest – a közlekedésből véve a hasonlatot – az ország motorja. A Magyarországon előállított termékek 37 százaléka kötődik a fővároshoz, amely a válságból való gyors kilábalással az egész országot magával húzhatná. Budapest még a tizedéből sem gazdálkodik annak, mint amennyit GDP-arányosan az ország által előállított javakból megtermel. A városvezetés segélykiáltása ezért a helyi lakosságot és vállalkozókat célozza.

Veszélyben Budapest!

– áll az önkormányzati oldal élén, ami után provokatív kérdéscsokor következik:

• Befeszülne, ha holnaptól csak naponta egyszer állna meg önnél a busz?
• Nem lenne jobb, ha a régi buszok helyett új trolik mennének az utcájában?
• Mennyire lenne pipa, ha az elővárosi tömegközlekedésre 200-szor annyit költene az állam, mint a fővárosira?

A járművekre és megállókba most kikerült feliratok pedig hasonló kérdéseket fogalmaznak meg:

• Ki ne akarná, hogy ez a busz holnap is szállítson utasokat? 
• Ki ne akarna környezetbarát új buszokat? 
• Ki ne akarná, hogy itt holnap is megálljon a busz? 

Az eredetileg költőinek szánt kérdésekre a Momentum gerillamarketingesei pedig felelnek is. A plakátokat olyanformán ragasztják felül, mint amikor egy meghirdetett előadásra minden jegy elkelt. Bár buszjegyek vonatkozásában ez nehezen értelmezhető, jó lenne, ha már ott tartanánk, hogy csak a telt házas koncertek miatt kéne hasonló megoldásokhoz folyamodni.

(Borítókép: A fővárosi önkormányzat hirdetése a BKV egyik Volvo típusú autóbuszán. Fotó: Wolf Géza / Index)