Intenzíven nőttek a bérek az elmúlt években a KSH szerint

Intenzív bérfelzárkózás zajlott az elmúlt években, miután a szociális partnerek és a kormány 2016-ban megkötött megállapodásának eredményeként csaknem 40 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon – írta keddi számában a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

A lap szerint kétszer akkora mértékű volt a reálbér-emelkedés az elmúlt öt évben, mint 1990 és 2010 között. A hazai keresetek 2013 óta tartó növekedése a rendszerváltás óta a leghosszabb folyamatos, megszakítás nélküli bővülés – emelték ki. 

Azt írták továbbá, hogy tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó 438 200 forint volt, vagyis 9,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi adatokat ezen a héten közli majd KSH.

Az év egészében bruttó 400 ezer forint körül alakulhatott az átlagbér, a fizetések reálértelemben vett növekedése tavaly elérhette a 6 százalékot. Mindez azt is jelenti, hogy az idei lehet a kilencedik egymást követő év, amikor nő a keresetek vásárlóereje – mutattak rá.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által tető alá hozott bérmegállapodásról azt mondta: azt a hosszú távú célt tűzték ki 2016-ban, hogy a hatéves bérmegállapodás végére legalább 40 százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek Magyarországon.

Juhász Csongor, a Prohuman munkaerő-kölcsönző és HR-szolgáltató vállalat ügyvezetője a lapnak nyilatkozva elmondta: a bérek az utóbbi években, 2018-ban és 2019-ben is dinamikusan növekedtek, ez elsődlegesen a gyártás-termelés és a kereskedelem területén volt szignifikáns.

Egyfajta emelkedő bérspirál alakult ki, a megnövekedett kínálat és a szakképzett munkavállalók hosszú távú megtartását megcélozva

– fejtette ki, hozzátéve, hogy a közeljövőben „mérsékeltebb” reálbér-emelkedésre van kilátás a továbbiakban a járvány miatt.