A kommunizmus a politikai ellenfelek között is konszenzust teremt

2021.02.25. 16:49

A kommunizmus áldozatairól 2001 óta emlékezünk meg február 25-én. 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát a Szovjetunióba. A kisgazdapárt politikusa azonban csak egy volt a diktatúra áldozatai közül, az elkövetkező évek során sokan osztoztak sorsában. A mai napon ezért a magyar politikai élet számos szereplője megemlékezett a tragédiáról. 

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára videóban idézte fel egyik felmenője történetét, akit 1947-ben, 50 évesen hurcoltak el. Nagyapja először a nácikkal szemben szervezett fegyveres ellenállást, majd a Független Kisgazdapárt színeiben a kommunistákkal szemben küzdött. 

Egy délután békésen sétált haza, amikor a szovjet kommunisták kipattantak egy fekete autóból, elfogták, bírósági tárgyalás nélkül elhurcolták Szibériába. Egy szovjet munkatáborban halt meg

– idézte fel.

Állítása szerint a család évekkel később kapott levelet arról, hogy nagyapja ártatlan volt.

Emlékezzünk kegyelettel, ismerősen és ismeretlenül azokra, akiket elveszítettünk. Ennek az őrült eszmének minden áldozatára 

– kérte. 

Ugyancsak a Facebookon osztotta meg az emléknapra írt üzenetét Karácsony Gergely budapesti főpolgármester. Bár a főváros ügyeiben jellemzően nem értenek egyet az államtitkárral, a megemlékezés tekintetében nincs különbség köztük:

Emberek millióinak, köztük a dédapámnak is az életét vette el a gyilkos diktatúra. A dédszüleimet kényszermunkára hurcolták, ahonnan a dédapám már nem jöhetett vissza

– írta Karácsony Gergely. 

A főpolgármester azt is hozzátette: a múlt megismétlődését akkor tudjuk elkerülni, ha rendszeresen megemlékezünk az áldozatokról, és a tragédiák „mindannyiunk közös fájdalmává válnak”. 

Áder János köztársasági elnök a Terror Házánál gyújtott mécsest feleségével, Herczegh Anitával az áldozatok emlékére. 

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán elérhetővé váltak a hadifoglyok és internáltak kartonjai. 

AZ e CÉLBÓL LÉTREHOZOTT ONLINE ADATBÁZISBAN SZEREPLŐ MINTEGY 682 EZER DIGITALIZÁLT KARTON AZ 1941 ÉS 1956 KÖZÖTT A SZOVJETUNIÓBA HURCOLT MAGYAR EMBEREK ADATAIT TARTALMAZZA.

A miniszter kiemelte: A 21. századból, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor „éjszaka jött az emberért a fekete autó”, amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg. 

Amikor Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban – mondta Kásler Miklós, hozzátéve: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra, és több százezren soha nem tértek vissza.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az áldozatok emlékének ápolásában egyre fontosabb lesz az iskolai oktatás szerepe, mivel a fiatalabb generáció már csak a történelemkönyvekből értesül a történtekről. A házelnök a Rákóczi Szövetséggel és a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen emlékezett meg az áldozatokról egy videóban.  

Mi már olyan generáció vagyunk – nem beszélve a gyerekeinkről, unokáinkról –, akik békében születtek és békében nőhettek fel, semmilyen társadalmi kataklizma, háború nem fenyegette az életünket

– mutatott rá. Hozzátette: ezért hatványozottan fontos megszerezni azt a védekezőképességet, „oltóanyagot”, ami a jövőbeni „bármely nem kívánt társadalmi esemény bekövetkeztekor valamilyen szintű védelmet nyújt”.

Az LMP az emléknapot arra használta fel, hogy – immáron huszonharmadik alkalommal – ismét benyújtsák az ügynökakták nyilvánossá tételére vonatkozó javaslatukat. Keresztes László Lóránt frakcióvezető elmondta: a lépést inkább szimbolikus jelentőségűnek tekintik, nem számítanak arra, hogy a Fidesz és KDNP képviselői megszavazzák majd a javaslatot. 

Kiemelte továbbá, hogy a diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni, ezért felelősség terhel a rendszerváltás óta minden kormányt és minden parlamenti többséget, amiért nem biztosították az állambiztonsági múlt átláthatóságát.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára egy online konferencián szólította fel az embereket arra, hogy ne hagyják „a letűnt ideológiák utódait” visszatérni. Azt kérte továbbá, hogy „ne engedjük újra és újra meggyalázni” az áldozatok emlékét, valamint elbagatellizálni százmilliók szenvedését.

Az emléknap Horváth Béla országgyűlési képviselő kezdeményezése által jött létre, akivel a mai nap alkalmából interjút is készítettünk.