Közlekedési ismeretek: idővel kötelező tananyag lehet az általános iskolákban

2021.02.25. 14:54
A KSH baleseti adatai szerint a vizsgált nyolc év alatt a 3100 magyarországi település több mint felében, 1729 városban vagy faluban történt kerékpárost érintő baleset. A gyalogosok mellett ők a „legsérülékenyebbek”.

A könnyű sérüléssel járó gyalogos közlekedési balesetek elszenvedői toronymagasan a 13–18 évesek korosztályából kerülnek ki, de a súlyos sérülések arányát tekintve is ők az elsők az egész népességen belül, egészen 48 éves korig. A Közlekedéstudományi Intézet közlekedésbiztonsági oldalán olvasható, 2011 és 2018 közti adatokat közlő statisztika kommentárja nyitva hagyja a kérdést, hogy miként kellene a közölt információkat a baleset-megelőzés során felhasználni.

Úgy látszik, most született meg az edukáció területét érintő válasz, miután az általános iskolák 4–7. évfolyamain márciustól megkezdőik a kifejezetten prevenciót szolgáló képzési anyag tesztelése.

A cél az, hogy megfelelő szakmai tartalommal töltsük meg a Nemzeti alaptantervben a technika és életvitel tantárgy részeként előírt, évi három tanórát

– mondta megkeresésünkre Abelovszky Tamás, a Közlekedő kisokos című munkafüzet társszerzője. A kiadványban elsősorban a legalapvetőbb gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályok ismertetése szerepel, de kitér a közösségi közlekedés előírásaira is. 

A füzet gyakorlatilag egy hiánypótló oktatási segédanyag, ami fogódzót jelent a tanároknak is, bár maga az oktatása nem kötelező, inkább egyfajta ajánlás. 

Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos számai szerint itthon 600-640 ember hal meg közlekedési balesetben, egymillió lakosra vetítve ez az arány 64. Ha sikerülne felzárkóznunk az uniós átlaghoz, akkor mintegy másfél száz életet menthetnénk meg évente. 

A munkafüzetet első ízben 2018 őszén 200 ezer példányban nyomtatták ki, ezeket akkor elvileg minden negyedikes és ötödikes tanuló megkapta – mondta Abelovszky. 2019-ben és 2020-ban újabb százezer példány jutott el a 4. évfolyamos tanulókhoz, így felmenő rendszerben nemsokára minden diák kézbe veheti. A kiadvány összeállítója arra nem tudott választ adni, hogy a füzetek kézbesítése után pontosan mi lett a munkafüzetek sorsa, minden példány eljutott-e a „címzettekhez”, illetve az érintett évfolyamokon tanító pedagógusok használták e ezeket munkájukhoz. Miután ebből a tananyagból nem kell vizsgázni, a tanárok kreativitására van bízva, hogy miként ösztönzik a gyerekeket a füzet tartalmának megtanulására. Ehhez számukra segítséget nyújthat, hogy 2018-ban minden általános iskola (a munkafüzetek mellé) kapott egy Közlekedő kisokos tanári kézikönyvet is.

Az anyaghoz kapcsolódó, e-kréta felületén elérhető teszt első látásra nem tűnik túl nehéznek, a 171 kérdés között például ilyen is szerepel:

Mit jelent a gyalogoslámpa folyamatos zöld jelzése?

  • a) Át szabad kelni az úttesten.
  • b) Nem szabad átkelni az úttesten.

Természetesen vannak köztük fogósabb kérdések is. Miután a KRESZ szabályai szerint már 12 éves gyermek is részt vehet kerékpárjával a közúti forgalomban, ezért valóban nem árt, ha a fentinél valamivel összetettebb közlekedési jelzésekkel, például az elsőbbségadás szabályaival vagy épp a rendőri karjelzések jelentésével tisztában van. 

A Közlekedő kisokos és a hozzá kapcsolódó teszt kipróbálása most hétfőn indul, de a hosszabb távú cél az, hogy – miként Csehországban, Ausztriában vagy Szlovéniában – nálunk is kötelező legyen a gyerekeknek a közlekedési ismeretek oktatáson részt venni, és a végén majd vizsgázni is.