A kényszerű bezártság visszavezeti az embereket a könyvekhez?

Kovács Péter, a Libri-Bookline vezérigazgatója az Indexnek elmondta: a 2020-as boltbezárás és a nyitvatartási korlátozás ellenére tavalyi forgalmuk a 2019-eshez hasonlóan alakult.

2020-ban az online forgalom másfél-, kétszeresére nőtt, a karantén, illetve boltbezárások idején sikeresen a weboldalainkra tudtuk terelni a látogatóinkat. Egy vásárlás átlagos értéke nőtt 2019-hez képest, nemcsak a megrendelések száma, de a kosárérték is jelentősen emelkedett

– tette hozzá, de ez nem azt jelenti, hogy az online pótolta a bolti forgalom bevételkiesését. A karantén idején hozott óvintézkedések (munkaátszervezés, munkáltatói támogatás) miatt egy kollégájuktól sem kellett megválniuk, így a munkavállalók száma lényegében nem változott, és terveik szerint a jövőben sem változik.

A boltbezárások ugyan nehézséget jelentettek, de össze is kovácsolták a dolgozókat és a márkát a közönséggel:

Amennyire nehéz volt a boltbezárások miatti időszak és a forgalomkiesés okozta hiány kezelése, annyira kovácsolta össze a karantén a vállalat dolgozóit, illetve a Libri és Bookline márkákat azok követőivel.

Kovács kifejtette, hogy munkatársaik összefogtak, és példásan együttműködtek, öröm volt látni, hogy a kollégáik milyen erőt fektetnek a munkába, és azt is, hogy „mennyire fontos a vásárlóinknak a könyv, mennyire nem szorul háttérbe a kulturálódásnak ez a formája”. Ezt nemcsak a vásárlások száma, hanem az eseményeik és tartalmaik iránt jelentkező érdeklődés is mutatja.

A kicsiket rosszabbul érintette

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke úgy látja, 2020 nagyon vegyes év volt a könyvpiac vonatkozásában, az első két hónap lendületesen indult, a forgalom meghaladta az előző év azonos időszakát, de a koronavírus és a korlátozások átalakították az értékesítési csatornák arányát, az online némileg kompenzálta a bolti vásárlás lehetőségének megszűnését vagy korlátozását.

Gál szerint a kiadói és a nagy terjesztői webshopok, a fejlett logisztika és a kiskereskedelmi dolgozók átirányítása kedvezett a közepes és nagyobb vállalkozásoknak. Az olvasói kedv sem hanyatlott, „bár a munkahelyek megszűnése, a gazdasági helyzet romlása erősen éreztette a hatását”.

Az egyesülés elnöke kérdésünkre azt is elmondta, hogy éves szinten a megjelenő új címek száma átlagosan 20 százalékkal csökkent, ez a mikro- és kisvállalkozásokat sújtotta erősebben. A nagy terjesztők egész évre vonatkozóan egy számjegyű visszaesésről számoltak be.

A mikro- és kisvállalkozó kiadók közül – remélhetőleg átmenetileg – sokan lefagytak

– mutat rá Gál, hozzátéve: az életben maradás számukra „a világon mindenütt külső, elsősorban állami támogatással lehetséges, ami itthon nagyon csekély és irányított”. Ezek zömében szak- és rétegkönyveket adnak ki, és nem rendelkeztek tartalékokkal, pedig „békeidőben” a piac körülbelül 40 százalékát jelentik.

Nehézséget okozott a nagy események, például könyvfesztiválok és a könyvhét elmaradása is, és ez nem csak a bevételt érintette kedvezőtlenül: az alkotó-olvasó személyes találkozások hiánya megszüntette a közvetlen kommunikáció lehetőségét, ami mentálisan is megterhelő.

Inkább sorozat, mint könyv?

Réti László bevételeit alaposan visszavágta a járványhelyzet:

Azt gondolnánk, hogy amikor otthon kell maradniuk az embereknek, akkor többet olvasnak, de a személyes tapasztalatom mást mutat. Nálam a fokmérő a jogdíjutalás, és 50 százalék környéki visszaesést tapasztalok

– foglalta össze saját helyzetét az Indexnek az író.

Réti a szórakoztató irodalomban aktív, és úgy gondolja, hogy az olvasói kedvet nem feltétlenül a járványhelyzet befolyásolja, hanem van egy ettől független trend is:

Létezik egy olyan általános tendencia, hogy inkább a képernyő felé fordulnak az emberek, és előbb indítanak el egy sorozatot, mint vesznek le egy könyvet a polcról.

Az írás neki a hobbi és szórakozás mellett másodállás. Tavaly márciusban, az első korlátozások idején nagyjából másfél hónap alatt született meg legutóbbi regénye, a Megölni Telekit.

Érdekes, de hiába kell zömében otthon lennünk, nincs különösebb ingerenciám a regényírásra. Ha írok, akkor inkább forgatókönyvet, mert az kevesebb időt igényel, és mozgalmasabb is.