Közvélemény-kutatás az Indexen: a többség az óvatos nyitás mellett van

DBZOL20201209022
2021.03.17. 15:24
Egy évvel azután, hogy a koronavírus szorításába kerültek a mindennapok, több kérdést is időszerű vizsgálni: hogyan hatott az emberek életére a járvány, mit gondolnak a nyitásról, mire fognak jobban odafigyelni a vírus utáni életben, és mindezeket a kérdéseket hogyan befolyásolják a politikai nézetek.

A KutatóCentrum az Index megbízásából 2021 februárjában 1000 ember online megkérdezésével készített országos, reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az aktív korú (18–64 éves), internetező magyar népesség koronavírus-járványról szerzett tapasztalatait, benyomásait, a vakcinákról alkotott véleményét és preferenciáit.

Egyre több család szenved el veszteséget

Bár a fertőzés terjedése az elmúlt hetekben felgyorsult és drámai méreteket öltött – már februárban is –, a válaszadók 12 százaléka számolt be arról, hogy volt a családjában, közvetlen környezetében súlyosan beteg, a koronavírus miatt kórházi ellátást igénylő személy.

A KutatóCentrum felmérése szerint csaknem minden tizedik magyar már valamely hozzátartozóját vagy ismerősét el is veszítette a járvány miatt.

Ez a szám pedig a jelenlegi felfutás miatt sajnos várhatóan jelentősen növekedni fog

– tette hozzá a közvélemény-kutatással foglalkozó cég.

Februárban még egyértelműen a Pfizer/BioNTech vakcinája emelkedett ki az oltások közül, ezt akkor az online népesség 37 százaléka preferálta, a Modernát 14 százalék, az AstraZenecát 11 százalék, a Szputnyik V-t 8 százalék, a Sinopharmot 3 százalék.

A megkérdezettek 16 százaléka jelezte, hogy bármelyik oltást elfogadná, 36 százalékuk azonban egyiket sem.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az arányok jelentősen változtak: egyrészt a vakcinákról szóló mind részletesebb tájékoztatók megjelenése miatt, másrészt az oltáspárti kampányok hatására.

A járvány megviselte a társasági életet

A koronavírussal terhelt egy év után a megkérdezettek háromnegyede válaszolt úgy, hogy valamilyen szempontból érintette őket a járvány. Legnagyobb arányban a családi és baráti kapcsolataikra (58 százalék) volt hatással.

Az érintettek körülbelül felének változtak az anyagi körülményei és/vagy a munkahelyi adottságai, egészségügyi szempontból a lakosság negyedét érintette a vírus. A járvány következtében a válaszadók

  • 13 százaléka hagyta ott korábbi munkahelyét,
  • 44 százaléknak a végzett munka mennyisége vagy a munkaköre változott,
  • 53 százaléknak állt be változás a bevételeiben, közülük 45 százalék tapasztalt kisebb vagy nagyobb mértékű bevételcsökkenést.

A többség óvatos nyitást támogatott

A jelenlegi járványügyi adatokat és tapasztalatokat figyelembe véve egyelőre aligha prioritás egy nyitás. A februári helyzetben azonban még az aktív online népesség kétharmada (65 százaléka) értett egyet azzal, hogy fokozatosan kell elkezdeni az enyhítéseket, nem szabad egyből eltörölni minden korlátozást.

A megkérdezettek 23 százaléka ítélte összességében sikeresnek a járványkezelést, míg 41 százaléknak vegyesek voltak az érzelmei, illetve minden harmadik válaszadó sikertelennek tartotta az intézkedéseket.

Hogyan gondolták a válaszadók a fokozatos nyitást, mit tartottak legsürgetőbbnek?

  • 81 százalék az orvosi vizsgálatokat érintő korlátozások eltörlését.
  • 56 százalék az éttermek és vendéglátóhelyek kinyitásának engedélyezését.
  • 48 százalék az online oktatásról a jelenlétire való visszaállást.
  • 47 százalék a boltok kötelező 7 órai bezárásának feloldását.
  • 47 százalék a kijárási tilalom eltörlését.

A KutatóCentrum felmérése arra is kitért, hogy az utóbbi egy évben számos új szokás is az életünk részévé vált.

De mit fogunk ezek közül hosszú távon is megőrizni, amikor már elmúlt a veszély?

– tette fel a kérdést a kutatás. A felnőtt internetezők

  • 62 százaléka továbbra is ragaszkodna a gyakoribb kézmosáshoz,
  • 50 százaléka a vitamindús táplálkozást tartaná meg,
  • 48 százaléka a járvány után is használná a kézfertőtlenítő szereket,
  • 14 százaléka egyik újonnan felvett szokását sem szeretné megtartani, amikor végre eltörlik a korlátozásokat.

Mi lesz a nyaralással?

Februárban még optimisták voltak az emberek a nyárral kapcsolatban, az aktív korú internetezők több mint fele válaszolt úgy, hogy idén tervez belföldi nyaralást, és többnyire néhány napra, akár egy hétre is elmenne.

Minden ötödik válaszadó külföldi utat (is) tervezett, ők legnagyobb arányban az egyhetes nyaralást preferálták. A februári válaszadók körülbelül 28 százaléka egyáltalán nem tervezett nyaralást idén.

Minden a politikai nézettől függ

A járványkezelés, a korlátozások és intézkedések folyamatosan a politikai konfliktusok középpontjában vannak, ezért a KutatóCentrum felmérése választ keresett arra, hogy mindezek megítélése mennyiben függ a politikai szimpátiától.

A felmérés szerint azok, akik regisztráltak már az oltásra, általában véve politikailag is aktívabbak: 5-ből legalább 4 oltásra regisztrált elment volna szavazni, ha a vizsgált időszakban vannak a választások.

A vakcinapreferenciáknál élesen elkülönülnek a kormánypárti és az ellenzéki összefogásra szavazók: míg a Pfizer-, Moderna- és AstraZeneca-vakcinákra vágyók inkább az ellenzéki összefogásra, a Szputnyik V- és a Sinopharm-oltásokat támogatók inkább a kormánypártra szavaznának

– derült ki a megkérdezettek válaszaiból.

A járványkezelés sikerességének megítélése is alapvetően összefügg a politikai nézetekkel: a kormánypártiak több mint fele sikeresnek, az ellenzéki összefogás mellett állók kétharmada pedig sikertelennek gondolja a járványkezelést.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvosok vizitelnek a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent János Kórházban, 2020. december 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)