A magyar covidosoknak kell az oxigén, leállt az export
További Belföld cikkek
A jelenlegi harmadik hullámban jelentős mértékben megnövekedett a kórházak orvosi oxigén iránti igénye. A tavaly tavaszi első hullámban a kórházak jellemzően még csak oxigénkészleteket rendeltek be, de a ténylegesen felhasznált orvosioxigén-mennyiségben alapvetően nem volt lényeges növekedés a normál állapotokhoz képest – adott eligazítást az Indexnek Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezető igazgatója.
A járvány aztán újabb lendületet vett, és tavaly novemberben, a második hullámban a cseppfolyós oxigénfelhasználás már kétszeres mennyiségre emelkedett; ugrásszerűen nőtt a palackos oxigén iránti igény is, a normál helyzethez képest mintegy háromszorosára.
Idén márciusban, csak a múlt hét folyamán a cseppfolyós oxigénigény két és félszeresére, a palackos oxigénigény kilencszeresére nőtt a normál állapotokhoz képest.
Alapesetben nagyjából 6500 messeres palack forog az egészségügyben, ez a jelenlegi helyzetben viszont már 12 ezer darab. A robbanásszerű igénynövekedésből az következett, hogy a cég már (hatósági külön engedéllyel) ipari palackokba is tölthet orvosi oxigént (természetesen a megfelelő minőségbiztosítási eljárások betartása mellett).
A Messer Hungarogáz – az egyik legjelentősebb orvosigáz-szállítóként – több mint 140 egészségügyi intézmény ellátója, köztük számos elsődleges és másodlagos járványkórházként kijelölt intézményé, ahová palackos vagy cseppfolyós formában szállít orvosi oxigént a koronavírusos betegek kezelésére. A Messer üzemei jelenleg is teljes kapacitással termelnek, országosan az egészségügyi intézmények mintegy 40 százalékát látják el orvosi oxigénnel.
Nincs felesleg
A harmadik hullám előtt Szerbiába szállítottunk még orvosi oxigént a Messer Csoport leányvállalatai között fennálló ellátási megállapodások alapján, ameddig ezt a hazai igények lehetővé tették
– mondja Bohner Zsolt, hozzátéve, hogy mivel mára a magyar igények kielégítése vált elsődlegessé, így a harmadik hullámban kizárólag a magyar kórházak ellátására koncentrálják minden erőforrásukat. Az orvosi oxigén szállítására egyébként a kórházak közbeszerezési pályázatot írnak ki, ez egyben ellátási kötelezettséget is jelent számukra a szerződött kórházak felé. A cég három levegőszétválasztó üzemet működtet Magyarországon (Budapesten, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán), ezekből kettő rendelkezik az orvosi oxigén előállítására kiadott engedéllyel.
Más is gyárt orvosi oxigént
A verseny Magyarországon szinte kétszereplős. A másik nagy szállító, a Linde Gáz Magyarország Zrt. idén januárban döntött kapacitásainak bővítéséről. A Kazincbarcikán lévő levegőszétválasztó üzemének 4 milliárd forintos fejlesztését a kormány 1,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással erősítette meg.
Levegőből oxigén
Maga a gyártási alapanyag a környezeti levegőből kinyert oxigén. A levegőt 21 százalékban oxigén, 78 százalékban nitrogén, majd 1 százalékban argon, és nyomokban további nemesgázok alkotják. Ipari méretekben a gázok forráspontkülönbsége alapján ún. kriogén levegőszétválasztással bontják a levegőt fő alkotóira: nitrogénre és oxigénre.
A lélegeztetésre használt, emberi szervezetbe kerülő orvosi oxigén gyógyszernek, gyógyszerhatóanyagnak minősül, így annak minőségét az OGYÉI rendszeresen ellenőrzi.
Az orvosi oxigén palackba töltését az egyéb ipari, élelmiszeripari gázok töltésétől teljesen különálló töltőrendszereken végzik, a legyártott tételekből vett mintákat pedig laboratóriumban vizsgálják. A kórházak többnyire kétféle formában igényelnek oxigént: cseppfolyós állapotban tartályos ellátással és sűrített oxigént palackokban.
A központi gázelosztó-hálózattal rendelkező kórházakba tartálykocsival érkezik a cseppfolyós oxigén, átfejés után kerül a kórház központi tárolótartályába. A kültéri tartály mellett felállított elpárologtató berendezés gáz halmazállapotúvá alakítja az oxigént, amely a kórház központi oxigénelosztó hálózatába kerül, innen pedig a kórtermekbe, műtőkbe és kezelőhelyiségekbe. A kórház falaiban kiépített vezetékhálózat egészen a betegágyakig ér, ahol az „oxigéncsapokra” mennyiségszabályozók is csatlakoztathatók. Innen műanyag csövön keresztül közvetlenül a beteg orra elé helyezett kanülbe vagy az arcára helyezett maszkba vezethető az oxigén, de a lélegeztetőgép is erre a vezetékrendszerre csatlakozik.
A cseppfolyós szállítás két okból is előnyös. Egyfelől 1 liternyi folyékony gázból mintegy 800 liternyi, betegek számára hasznos légnemű oxigéngázt lehet előállítani. Másrészt a nagy mennyiségű gáz szállítása és tárolása is sokkal könnyebb kis térfogaton.
Sok kórházban nagy mennyiségű palackos oxigént is igényelnek, vagy mert nincs központi oxigénelosztó hálózat, vagy a betegek szállításához.
A rendkívüli igényekre reagálva, még az első hullám alatt a hatósági engedélyek lehetővé tették, hogy ipari oxigénpalackokat is orvosi oxigénnel töltsék fel a gyártók.
A Messer három levegőszétválasztó üzeme mellett négy palacktöltő üzemmel is rendelkezik (Budapesten, Győrben, Dunaföldváron és Nyíregyházán), amely az egyik legnagyobb oxigéntermelő-kapacitást jelenti az országban. Ezzel együtt is azonban lépéseket kellett tenni a rendkívüli igények kielégítésére.
A levegőszétválasztó üzemek teljesítményét a nitrogénnel szemben az oxigéntermelés irányába tolták el a cseppfolyós oxigénellátás érdekében, a kórházaknál és egészségügyi intézményeknél pedig nagyobbakra cserélték az oxigéntartályokat és az elpárologtatókat.
Ahol nem volt lehetőség további cseppfolyóskapacitás-bővítésre, ott palackos ellátással szolgálják ki a megnövekedett igényeket, ez azonban költségesebb megoldás, és jóval nagyobb logisztikai teher a kórházaknak és a gázszolgáltatónak is.
Jelenleg a legnagyobb kihívást az üres palackok visszagyűjtése jelenti a kórházakból. A cég vezetője nagyon fontosnak tartja, hogy az üres palackok ne álljanak elszórtan a kórházak udvarain, mert a fertőtlenítés és újratöltés is időbe telik, az oxigénpalackoknak pedig mielőbb a betegágyak mellé kell kerülniük.
0–24 órában zajlik az orvosi oxigén palackok töltése és fertőtlenítése. Az ipari felhasználók oxigénigényének korlátozására egyelőre még nem volt szükség, de amennyiben szükséges lesz, ezt a lépést is megtesszük – húzta alá Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója.
(Borítókép: Messer Hungarogáz)