Húsvétkor, álruhában jött az utolsó magyar király, hogy visszaszerezze trónját
További Belföld cikkek
-
Augusztustól 47 kastély veszítheti el köztulajdon jellegét
- Megvan Orbán Viktor békemissziójának következő állomása
- Ötven új csuklós autóbusz érkezik Budapestre jövőre
- Nyilvánosságra hozták több EP-képviselő levelét, ritkán mennek neki így Magyarországnak
- Pillanatok alatt, 140 kilométer hosszan szakadt le az ég az országban
Éppen száz éve, 1921 húsvétján próbálkozott hatalmának restaurálásával IV. Károly, aki 1918 novemberéig volt Magyarország utolsó uralkodója. Bár 1918. november 13-án még nyilatkozatban jelentette ki, hogy visszavonul az államügyek vitelétől, az elkövetkezendő viharos időszak láttán meggondolta magát.
A Károlyi Mihály vezette kormány ugyanis három nappal később kikiáltotta a népköztársaságot, amit 1919 márciusában a tanácsköztársaság követett, majd jött Horthy és a visszarendeződés. Ebben a zavaros helyzetben IV. Károly először 1921. március 27. és április 5. között, majd később október 20. és 31. között is Magyarországra utazott, hogy megkísérelje trónja visszaszerzését.
![IV. Károly a győri vasútállomáson a második visszatérési kísérlet idején 1921. október 21-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3741/37417/374178/37417825_d8864d75312c65bb9c68e31c7cd2203e_wm.jpg)
A húsvéti próbálkozás már a harmadik alkalom volt, amikor svájci száműzetéséből haza próbált jutni, de az előző két esetben lelepleződött. Pedig a király mindent megtett, hogy személyazonosságát elfedje: először Kovács, másodjára Miskei álnéven jött, festett bajusszal és hajjal. A harmadik kísérletre még jobban felkészült: Sanchez nevű spanyol kertészének az útlevelével vágott neki az útnak fekete napszemüvegben és hátizsákkal, ezúttal át is csusszant az ellenőrzésen.
Valódi kilétét csak akkor fedte fel, amikor megérkezett a budai Várba, ahol előbb királyi lakosztályának megnyitását kérte, majd tájékoztatta a kormányzót, hogy ő bizony átvenné az államfői feladatokat. Horthy azonban nem engedett, és távozásra szólította fel az elbizakodott uralkodót.
IV. Károly királypuccsként aposztrofált trónkövetelése nemcsak a hazai belpolitikában okozott riadalmat, de azzal fenyegetett, hogy az antanthatalmak katonailag beavatkoznak, ami Magyarország Trianonban amúgy is megcsonkított területének integritását veszélyeztette. Az első világháborút megnyerő Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország budapesti képviselői ugyanis jegyzékben fordultak Teleki Pál miniszterelnökhöz, figyelmeztetve az esetleges Habsburg-restauráció hatásaira.
Ezen kísérletnek akár csak pillanatnyi sikere is Magyarországra nézve végzetes következményeket vonna maga után
– fogalmaztak a dokumentumban, ami történészek szerint egyértelműen külföldi katonai fellépést jelentett volna. Ezt megakadályozandó amikor az uralkodó újra megpróbálkozott a visszatéréssel, a budapesti törvényhozás 1921. november 6-án kimondta az „Ausztriai Ház” trónfosztását. S hogy elkerüljenek bármiféle újabb incidenst, IV. Károlyt családjával együtt Madeira szigetére internálták, ahol a szintén száz éve kitört korabeli világjárvány, a spanyolnátha végzett vele 1922. április 1-jén.