A szociális támogatást Alsómocsoládon rigacban folyósítják
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- A Dong-éri-csatornában bukkantak holttestre Kiskunhalason az év első napján
- Hatalmas torlódás van Röszkénél, a közúti határátkelőhelyen már csak a belépést engedélyezik
- Ismét meghalt valaki lakástűzben, az új évben ez már a második ilyen tragikus eset itthon
- Drasztikusan csökken a dohányboltok száma, több száz településen nincs dohánytermék
- A Balatonban már hatalmas károkat okozott, most a Dunában pusztít a vörös mocsárrák
Szokatlan címletű, 750 forintos egyedi pénzérmét hoz forgalomba a Magyar Nemzeti Bank abból az alkalomból, hogy Győr idén ünnepli városi rangra emelkedésének 750. évfordulóját. A város polgármestere, Dézsi Csaba András a közelmúltban számolt be erről az Indexnek, megjegyezve, hogy ő maga győri forintnak nevezi az ünnepi pénzt, amellyel a boltokban is lehet majd fizetni.
A hír hallatán összegyűjtöttük, hogy a hagyományos fizetőeszközön, a forinton kívül milyen alternatív, úgynevezett helyi pénzeket vezettek már be Magyarországon. Mert bármilyen meglepő, akad példa ilyesmire szép számmal, gondoljunk csak például a soproni kékfrankra, a balatoni koronára, a Bocskai-koronára, illetve a vélhetően kevésbé közismert alsómocsoládi rigacra.
Az ünnepi győri forinttól a helyi pénzek azonban különböznek, mégpedig annyiban, hogy azok voltaképpen pénzhelyettesítő utalványok, amelyek egy adott térségen belül betölthetik a pénz egyes funkcióit, mert közmegegyezés alapján fizetni lehet velük ott, ahol elfogadják.
A helyi pénz legfontosabb tulajdonsága éppen a nevéből adódik: a helyi pénz helyben marad. Ugyanis a hivatalos fizetőeszköz ezzel szemben vándorol, mégpedig a kevésbé prosperáló régiókból a prosperálóbbak felé. A helyi pénz általában nyomtatott pénzjegyek formájában jelenik meg, és abban különbözik a hivatalos fizetőeszköztől, hogy nem kötelező elfogadni, önkéntes alapon csatlakoznak hozzá a lakosok és az elfogadóhelyek.
A Magyar Nemzeti Bank megfogalmazása szerint a helyi pénzt a kibocsátók utalványként kommunikálják a hatóságok felé, de pénzként a lakosság felé.
Soproni kékfrank
Az első helyi pénzutalványt – amely grafikus megjelenésében igazi bankjegyre hasonlít – egy korábban cafetériautalvány kibocsátásával foglalkozó soproni vállalkozó, Perkovátz Tamás vezette be 2010-ben, ez volt a soproni kékfrank. A soproni kékfrank kibocsátásának célja a helyi gazdaság élénkítése volt Sopron és vonzáskörzete gazdasági szereplőinek összefogásával, a kékfrank alkalmazásával.
Balatoni korona
A balatoni korona 2012 márciusában debütált, mégpedig a soproni példán felbuzdulva. Kibocsátója a Balatoni Korona Zrt. A balatoni korona egy papíralapú pénzhelyettesítő utalvány, mely a magyar fizetőeszközzel, a forinttal azonos címletekben került forgalomba, és azonos biztonsági elemekkel van ellátva.
Bocskai-korona
Hajdúnánás volt Magyarország harmadik települése, amely kibocsátotta saját fizetőeszközét, a Bocskai-koronát azzal a céllal, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, szolgáltatással. A kibocsátók úgy vélik, hogy a Bocskai-koronának egyrészt közösségépítő szerepe van, hiszen a helyi pénz működésének egyik alapeleme a bizalom, másrészt pedig erősíti a helyi gazdaságot, mert helyben tartja a tőkét.
Alsómocsoládi rigac
A 360 fős lélekszámú, Baranya megyei Alsómocsoládon a „Magunk Kenyerén” komplex gazdaságfejlesztési program részeként 2013-ban vezették be a rigacot, a helyi fizetőeszközt. Akkor minden felnőtt 1600 és minden gyermek 600 rigacot kapott, amivel a helyi majálison vásárolhattak, és ezzel be is került a helyi pénz a körforgásba. A rigac célja a helyi lakosok életminőségének javítása volt.
Tavaly például Alsómocsoládon azok a járvány miatt munkájukat elvesztett lakosok, akik öregségi nyugellátásra nem voltak jogosultak, legfeljebb három alkalommal 30 ezer forint támogatást vehettek fel, mégpedig az összeg egyik felét forintban, a másikat Rigacban.
Végül érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a törvényi szabályozás értelmében minden készpénz-helyettesítő utalványnak száz százalékban megvan a forintfedezete, tehát a helyi pénzek használata teljesen biztonságos a felhasználók számára.
(Felhasznált irodalom: Helyi pénzek helyzete Magyarországon és lehetséges szerepük a szociális gazdaságban – OFA Nonprofit Kft.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
