El kell fogadni, ha a szülők nem engedik iskolába a gyerekeket
További Belföld cikkek
- A rendőrség 210 ittas vagy bedrogozott járművezetőt kapcsolt le
- 13 éves lányt kényszerített prostitúcióra a nyírmihálydi baltás gyilkos
- Adminisztratív úton szigorítanák a közpénzből hirdetők plakátkampányait
- Most már biztos, Gulyás Gergely szakított az ünnepi hagyománnyal
- Fehérbe borult a táj a Mecsekben, van, ahol 25 centiméteres a hótakaró
Mint az Index is megírta, a kormány döntése értelmében április 19-én kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, a felső tagozatok és a középiskolák azonban május 10-ig digitális oktatásban maradnak. A teljes nyitást a pedagógusok nagy többsége élesen ellenezte.
Örülök, hogy a szakma véleményét is figyelembe vette a kormány. Mi azt mondtuk, ha eljön az idő, akkor a nyitás fokozatos legyen, első körben a legkisebbek térjenek vissza
– nyilatkozta az InfoRádiónak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Az általános iskola első négy évfolyamát azért javasolta a szervezet visszatérésre, mert ebben a korban a digitális oktatás nehezen értelmezhető, s olyan készségeket kell kialakítani, amelyek a későbbi tanulmányokban fontosak lesznek majd. Emellett az is fontos szempont, hogy a kisebb gyerekekkel a szülőknek otthon kell maradniuk, amit sokan nehezen oldanak meg.
Horváth Péter üdvözölte, hogy az intézményvezetők engedélyezhetnek hétfőtől távolmaradást, de akik nem mennek iskolába, digitális oktatásban sem részesülnek. Szerinte ugyanis nem várható el egy pedagógustól, hogy egyszerre tartson jelenléti és online órákat is.
Különleges helyzet van, ez különleges megoldásokat igényel. El kell fogadni, ha a szülők nem engedik iskolába a gyermekeket, mert súlyosabb következményektől tartanak
– rögzítette, hozzátéve, hogy sok iskola már szeptemberben módosította házirendjét a hiányzások igazolásával kapcsolatban.
Az idei érettségiről a szakember elmondta, a középszintű szóbeli eltörlését logikusnak tartja, az emelt szintű szóbelivel kapcsolatban azonban árnyaltabb megoldást tartott volna jónak. „Ez az időbe belefért volna, és kevesebb diákot érintett volna” – mondta. Emlékeztetett, hogy emelt szinten gyengébb eredmények születtek az írásbeli érettségiken tavaly. Felhívta a figyelmet a jelenlegi helyzet lelki nehézségeire is.
Horváth Péter a pedagóguskar azon javaslatát is felidézte, hogy az érettségihez megkövetelt 50 óra közösségi munkát a járványhelyzetre való tekintettel el kellene törölni, az erre vonatkozó jogszabályban azonban nem történt változás.