Javult az oltási hajlandóság, de a fiatalok kevésbé regisztrálnának
További Belföld cikkek
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
A magyarok többsége a kormányzati nyitási tervek és az oltási kampány előrehaladása ellenére továbbra is óvatos, és teljes nyitást csak augusztusig bezárólag vár – derül ki az Ipsos áprilisi, a 18 év feletti lakosságra reprezentatív felméréséből. Ugyanakkor a második hullám tetőzése előtt mért januári csúcshoz képest lazult a fegyelem az egyéni védőintézkedések betartása terén, így a minden eddiginél halálosabb harmadik hullám idejére: már csak a maszkhordást, a gyakori kézmosást és a kézfogás kerülését említették 60 százaléknál többen, míg korábban befért ide a rendezvényeken való részvétel lemondása is.
Folytatódott a bizonytalanok és oltásellenesek lakosságon belüli arányának csökkenése, és egyértelműen az oltást vállalók irányába billent a mérleg. Az Ipsos mérése szerint jelenleg a lakosság 58 százaléka oltáspárti, szemben a körülbelül egyharmadnyi ellenzővel.
A teljes felnőtt lakosságot jellemző regisztrációs arány duplájára nőtt két hónap alatt, de a fiatalok körében továbbra is alacsonynak számít. A 30 év alatti lakosság 42 százaléka beoltatná magát, ez 7 százalékpontos növekedést jelent februárhoz képest, azonban egy százalékponttal 52 százalékra nőtt a védőoltást elutasítók aránya. A bizonytalanok aránya a többi korcsoport átlagának megfelelő.
A 18–39 felnőttek mindössze 24 százaléka regisztrált oltásra, és a fiatal oltáspártiak körében is csak 57 százalék volt hajlandó megadni az adatait az online regisztrációs felületen (szemben a 75 százalékos teljes lakossági átlaggal). Ezzel szemben a 60 év felettiek 72 szeretne oltást kapni (vagy már kapott legalább egyet), és körükben 87 százalék regisztrált is.
A legkisebb bizonytalanság és a legmagasabb oltási szándék az átoltottságban vezető fővárosban mérhető (77 százalék kérné a vakcinát, szemben a 21 százaléknyi elutasítóval), és a legmagasabb regisztrációs hajlandóságot is Budapest lakossága mutatja (66 százalék az oltáspártiakon belül, 51 százalék a teljes budapesti lakossági szegmensben). Az ország régiói közül Észak-Magyarország lakossága a legszkeptikusabb: csak 46 százalék mondta magát oltáspártinak, míg 45 százaléka ellenezte a vakcinát. A regisztrációs hajlandóság 39 százalék az Ipsos szerint.
A magyar lakosság 57 százaléka számít arra, hogy augusztusig véget érnek a korlátozások Magyarországon, és minden visszatér a korábbi rendbe, míg májusi nyitásra mindössze 21 százalék számít. Az Ipsos szerint a kérdés megosztónak bizonyult, körülbelül egyötödnyi tábor (18 százalék) nem tudta megtippelni a nyitás dátumát, 8 százalék szerint pedig soha nem áll vissza a korábbi állapot, maradnak bizonyos szintű korlátozások. A lakossági várakozásokat összegezve a teljes nyitás legvalószínűbb dátumának június tűnik honfitársaink számára – írta kutatásában a cég.
A legoptimistább lakossági szegmens a 40–49 éveseké, akik közül minden negyedik lakos két hónapon belüli nyitást vár, 44 százalékuk pedig három hónapon belül tudja elképzelni a korlátozások teljes eltörlését. A nyugat-dunántúli lakosság hasonlóan látja a jövőt (30, illetve 46 százalék nyilatkozott így). A 30 év alatti felnőtt lakosság mindössze 16 százaléka hisz a két hónapon belüli nyitásban, és 32 százaléka említett 3 hónapon belüli korlátozásoldást. A dél-dunántúli régió 4 és 23 százalékos aránya szintén a szkeptikus hozzáállást mutatja.