Tavaly 1,3 milliárd forintot próbáltak ellopni bankkártyacsalók

Az egyre gyakoribbá váló bankkártyás és online visszaélések megelőzésére hívta fel a figyelmet  Tállai András, aki szerint tavaly mintegy 70 ezer visszaélés történt, és csaknem 1,3 milliárd forintot próbáltak ellopni a bankkártyacsalók.

Az elsőre riasztónak tűnő számok ellenére Magyarország a bankkártya-használat terén a legbiztonságosabb európai országok közé tartozik, mivel a kártyás vásárlások volumenéhez és értékéhez képest a csalás elenyésző

– mondta el az MTI-nek a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy

• egymillió bankkártyás fizetési tranzakcióból 73 esetben merült fel tavaly a csalás gyanúja, 
• egymillió kártyával elköltött forintból pedig 174 forint kerülhetett csalók kezébe.

A szakember szerint az elmúlt években a világon mindenhol intenzíven növekedett az internetes vásárlásokhoz kötődő csalások száma, de idehaza kimondottan jól állunk.

A biztonságos kártyahasználat terén Európában évek óta elért dobogós hely azonban csak úgy őrizhető meg, ha gátat szabunk az egyre jobban terjedő csalásoknak és visszaéléséknek 

– figyelmeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy rendkívül sokféle módon próbálkoznak a bűnözők a kibertérben, így például

• adathalász e-mailek,
• szolgáltatói hívásnak tűnő telefonos adatszerzési kísérletek,
• csomag érkezéséről tájékoztató SMS formába bújtatott kártékony programok

segítségével. A céljuk a személyes pénzügyi adatok megszerzése, ezért a megelőzés a védekezés leghatékonyabb eszköze – hangsúlyozta Tállai András. 

A csalók sokszor hivatalok, bankok nevében telefonálnak vagy küldenek elektronikus levelet, még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében is bombáznak levelekkel, amelyben adó-visszatérítésre hivatkozva személyes adatok mellett bankkártya-adatokat is kérnek. A NAV azonban soha nem kér emailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot, és értesítési gyakorlata merőben eltér a csalók módszerétől – mutatott rá a szakpolitikus.

Az elmúlt hetek csalási kísérlete, amikor az elkövetők hamis csomagértékesítő SMS-sel trükközve próbáltak személyes adatokat szerezni, több európai országban komoly következményekkel járt, Spanyolországban például a használatban lévő mobiltelefonok 15 százalékát megfertőzte, és tömeges anyagi károkat okozott, az érintetteket nemcsak a telefononként kiküldött több száz SMS költsége terhelte, hanem az is, hogy a megszerzett pénzügyi adatokkal az érintettek bankszámláihoz is hozzáfértek. 

Magyarországon a megelőzés, az intenzív és gyors kommunikáció révén sokat segített 

– hangsúlyozta Tállai András, aki azt is elmondta, hogy a csalók megfékezésében jelentős szerepe volt a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére felálló munkacsoportnak, amelyben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Nyomozóiroda és a bankszektor szakértői működnek együtt. A csoport tagjai intézményenként egyénileg és közösen is igyekeznek rendszeres tájékoztatással, az új felbukkanó támadások esetén pedig gyors reagálással megelőzni a bajt.