Korrupcióellenes átalakításokat ígér a kormány Brüsszelnek

Van az a pénz, amiért Magyarország is jobban odafigyelne a korrupcióellenes harcra – summázta a Népszava az uniós helyreállítási alap 5800 milliárd forintos keretének felhasználásáról szóló kormányzati terveket részletező, Brüsszelbe szánt dokumentum bő százoldalas, ezzel kapcsolatos fejezetét. A lap felidézi, hogy a kormány éveken keresztül számos esetben figyelmen kívül hagyta az Európai Bizottság által tett országspecifikus ajánlásokat. Csak 2020-ban például a bizottság 36 pontban fogalmazta meg kifogásait és ajánlásait a gazdaság és a társadalom legkülönfélébb területeiről.

A helyreállítási alap forrásainak gyors lehívása érdekében azonban most többek között azt ígéri a kabinet az április végéig elküldeni tervezett dokumentum tervezetében, hogy például az egyajánlatos közbeszerzések arányának visszaszorításával élénkítik a versenyt a közbeszerzéseknél, illetve átalakítják az adórendszert a méltányosság és a befektetői környezet javítása érdekében.

Az igazságügyi reformígéretek között megfogalmazzák, hogy kiemelt cél a „korrupció elleni küzdelem hatékonyságának további növelése, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősített biztosítása, ezáltal a vállalkozói és állampolgári bizalom további mélyítése” mellett „az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése” és „átfogó beavatkozások a vesztegetés kiemelt területén”. Szintén az ügyészség működését érintő ígéret, hogy elősegítik a különböző ügyészségen belüli szintek együttműködését, a felettes ügyészségek törvényességi felügyeleti jogkörei gyakorlását, valamint a rendőrséggel való szorosabb együttműködést. 

A bíróságok működése kapcsán pedig leszögezik, hogy „a bíróságok függetlensége olyan kiemelt érték, amelynek fenntartása és megerősítése elsődleges cél. […] A projekt átfogó célja az országspecifikus ajánlásokkal összhangban

valamint a társadalom bíróságokba vetett bizalmának további növelése és erősítése.” 

Ugyancsak a kabinet céljai között említik a társadalom tájékoztatásának bővítését, továbbá az audiovizuális tartalmak széles körű elterjesztését a jogszabályok és szakpolitikai döntések, hatáselemzések területén.