Közeleg az ellenzéki előválasztás, de még sok a kérdés

A 2018-as választási kampányban még elképzelhetetlennek tűnt, hogy az ellenzéki pártok szorosan együttműködjenek a kormánypártok ellenében.

Három évvel a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelme után mostanra hat párt együttműködéséből (Jobbik, DK, MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum) koherens és meghatározó ellenzéki oldal jött létre, amely minden közvélemény-kutatás szerint esélyes ellenfele lehet a kormányoldalnak 2022-ben.

Legalábbis ez a felszín, merthogy az ellenzéki együttműködés számára a következő hónapok jelentik majd az igazi kihívást. Az előválasztás megszervezése és lebonyolítása kulcsfontosságú lépés lesz ahhoz, hogy az összefogás letisztult képet, továbbá hiteles, kormányváltó alternatívát tudjon felmutatni.

Együttműködés lépésről lépésre

Tavaly augusztusban ültek először össze az ellenzéki pártok vezetői, hogy az együttműködésüknek, és a 2022-es választásra való közös felkészülésnek keretet adjanak. Döntés született arról is, hogy – „meghallva a választói akaratot” – mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben.

„A pártelnökök megállapodtak abban, hogy az ország érdekében közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik” – közölték akkor az ellenzéki pártok.

Októberben aztán bejelentették: közös programírásba kezdenek, majd ezt követően, novemberben arról is megállapodás született, hogy közös miniszterelnök-jelöltet indítanak. Év végére az is eldőlt, hogy közös listát állítanak.

Idén januárban hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit, amely szerint az összefogásban résztvevő pártok önmagával békében élő nemzetet, demokratikus jogállamot, jövőbe tekintő kormányzást, gondoskodó társadalmat, szolidáris, igazságos Magyarországot, és hazafias kormányt, európai Magyarországot szeretnének.

Február végén egy menetrendben is megegyeztek: az előválasztás többhetes folyamata augusztus közepétől indul, a képviselőjelölteknek 400, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer támogatói ajánlást kell összegyűjteniük az induláshoz, előbbiekre egy fordulóban, a miniszterelnök-jelölt személyére két fordulóban lehet majd szavazni.

A képviselőjelölteknek azt is előre jelezniük kell, hogy a hat szervező párt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak majd csatlakozni. Az előválasztás költségeit a szervező hat párt állja, amely a koordinációhoz létrehozza az Országos Előválasztási Bizottságot. Meghatározták azt is, hogy az előválasztáson azok szavazhatnak, akik 2022 áprilisáig betöltik a 18. életévüket.

Április közepén a hatpárti ellenzék közölte: etikai kódexet fogadtak el, ebben többek között rögzítették, hogy a jelöltek a jelölttársaikkal szemben lejáratókampányt nem folytathatnak. Aki megsérti az etikai kódex alapelveit, az szankciókra számíthat.

Nem sokkal később egy részletes menetrend szivárgott ki az előválasztásról, majd ezt az értesülést támasztotta alá a hat párt által indított – egyelőre minimális információt tartalmazó – weboldal is, amely szerint az első fordulóra 2021. szeptember 18–26. között, a második fordulóra október 4–10. között kerül sor.

Online, de hogyan?

Bár a pártok folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot a meghozott döntésekről, öt hónappal az előválasztás előtt, még mindig több fontos kérdés vár megválaszolásra:

• Hogy működik majd az ajánlás?
• Személyesen és/vagy online?
• Hogyan tudják garantálni az ajánlók adatainak a biztonságát?
• Hogyan küszöbölhető ki, hogy a kormánypárti szavazók ne hekkeljék meg az ajánlás vagy az előválasztás folyamatát? Egyáltalán különbséget lehet-e tenni szavazó és szavazó között?
• Az előválasztás online és/vagy személyes aláírással fog-e zajlani?
• Hogyan kivitelezhető a lebonyolítás adatvédelmi/informatikai biztonsága?

A korábbi sajtónyilatkozatokból, illetve sajtóinformációkból úgy tűnhet, hogy az online előválasztás témáját a Momentum dobta be és erőlteti, és ez konfliktusokat szült az ellenzéki tárgyalóasztalnál.

Megrökönyödést okozott még a többi pártnál is, amikor Fekete-Győr András a Partizánnak adott – számára nem túl szerencsésen sikerült – interjújában azt mondta, ha nincsen online előválasztás, akkor „benne van a pakliban”, hogy a Momentum távol marad az előválasztástól.

A teljes interjúból aztán kiderült, azt is hozzátette: nonszensz, hogy ne legyen online előválasztás, és azt gondolja, hogy lesz is. „Külföldön élők, vidéken élők, azok, akik féltik magukat a vírustól, ők máshogy nem fognak tudni szavazni” – jelentette ki Fekete-Győr András.

Az Index Kibeszélő című műsorában azt mondta, nincs olyan opció, hogy ne legyen online előválasztási lehetősége a polgároknak. Ezért is nem tartja elképzelhetőnek, hogy pártja távol maradjon az előválasztástól.

Nem kell aggódni, megcsináljuk

– szögezte le Fekete-Győr András. Arra is kitért, hogy jelenleg adatvédelmi szakemberekkel, jogászokkal és informatikusokkal vizsgálják meg, hogyan lehet biztonságosan lefolytatni egy online előválasztást.

Noha a Momentum szavazóbázisának a gerincét az a fiatalos generáció adja, amely otthonosan mozog az online térben, a DK és az MSZP pedig jobban tudja személyes ajánlásra mozgósítani a szavazóit (ezt igazolta a 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztás), nem csupán stratégiai kérdés az online előválasztás ügye.

A pártok egyeztetéseire rálátó forrásaink szerint az informatikai és biztonsági feltételek megteremtése okoz valójában komoly fejtörést az ellenzéki pártoknak, az online előválasztást senki sem utasítja el élből.

Molnár Zsolt, az ellenzék Országos Előválasztási Bizottságának szocialista delegáltja az ATV Egyenes beszéd című műsorában – április 6-án - arról beszélt, nem az a fő kérdés, lesz-e online előválasztás, hanem, hogy a biztonsági és jogi szempontokat hogyan tudják megoldani.

A jó kompromisszum példájaként említette azt az ügyfélkapu-rendszert (személyesen kellett regisztrálni az online szavazás előtt), amely a főpolgármester-jelölti előválasztásnál is működött.

Szerintem lesz egy olyan megoldás, amely kivételesen a kecskének és káposztának is jó lesz

– tette hozzá.

Ellenzék: felkészültünk az akadályokra

Az ellenzéki pártok azzal is számolnak, hogy a kormányoldal részéről történjen olyan beavatkozás, amely akadályt gördíthet az előválasztások elé.

A kormány által legutóbb benyújtott törvényjavaslat szerint őszig, a parlament őszi ülésszakának kezdete utáni 15. napig meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet. Az indok: az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés.

A veszélyhelyzet ideje alatt – többek között – nem lehet választásokat tartani, de az jogi szempontból kérdéses, hogy ez vonatkozik-e az előválasztásokra.

A hatpárti ellenzék sietve közleményt adott ki: felkészültek rá, hogy a kormány a járványhelyzettől függetlenül is megpróbálja megnehezíteni az előválasztás megszervezését.

A Fidesz ugyanis a veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán is kettős beszédet folytat: az új vírusvariánsok miatt elengedhetetlennek tartják a fokozott védekezést, ugyanakkor telt házas futballmérkőzések megszervezésére készülnek

– közölték az ellenzéki pártok.

Azt is írták: készen állnak arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően, az emberi élet védelmét elsődlegesként kezelve megtartsák az előválasztást.

Kecskemét és Székesfehérvár kormánypárti polgármestere a járványhelyzetre való tekintettel arra kérte az ellenzéki pártokat: függesszék fel az előválasztási kampányukat.

Utóbbi, Cser-Palkovics András az Index érdeklődésére küldött válaszában azt írta: még mindig magas a napi megbetegedések száma, óriási nyomás van az egészségügyi rendszeren, ezért ebben az időszakban nincs szükség további feszültségre a városban, az előválasztási kampány pedig szükségképpen feszültséget jelent.

A székesfehérvári polgármester szerint május közepéig kellene az ellenzéknek felfüggesztenie a kampányát. Arra a kérdésre, hogy az ő és a kecskeméti polgármester álláspontja a Fidesz központi kommunikációját tükrözi-e, azt válaszolta: nincs ilyenről szó.

Molnár Zsolt – szintén az ATV Egyenes beszéd című műsorában – azt mondta: amibe bele lehet avatkozni, abba beleavatkozik a kormány, amibe nem, abba is, de ettől függetlenül lesz előválasztás, „nem tud olyan jogi helyzet előállni”, hogy ne lehessen megtartani, akár bizonyos korlátozó intézkedések mellett is.

Az Index úgy tudja: civil részről a pártokhoz érkezett olyan javaslat is, hogy hozzák előrébb, már a nyárra az előválasztást, mert miközben június-júliusban Budapest telt házas mérkőzéseknek fog otthont adni, a kormány nem tudja majd a járványhelyzetre való hivatkozással akadályozni az előválasztást. Az egyeztetésekre rálátó forrásaink szerint azonban a pártok már nem fognak változtatni a menetrenden.

Mégsem mindenhol lesz előválasztás?

Nem a kormányzati akadályoztatás miatt, de az valóban benne van a pakliban, hogy nem mind a 106 választókerületben lesz szükség előválasztásra.

Az Indexnek több pártközeli és pártbéli forrása is arról beszélt:

Ezt megerősítő gesztusokra már volt példa: Budapest 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében a Jobbik beállt az LMP-s Csárdi Antal mögé. A párt azt is közölte, hogy nem fognak mind a 106 választókerületben saját jelöltet indítani, és vannak még olyan körzetek, ahol más pártok jelöltjeiben vagy civilekben látják a megoldást.

Persze akad ellenpélda is, ahol nem alakul harmonikusan a pártok együttműködése, de ez inkább az adott választókerületben induló jelölteknek köszönhető. A zuglói választókerületben máris puskaporos a hangulat az MSZP-s Tóth Csaba és a Momentum által támogatott Hadházy Ákos között.

Az már a bejelentések előtt sejthető volt, hogy azokon a helyeken, ahol egy meglévő ellenzéki képviselőnek meg kell majd mérettetnie magát az előválasztáson egy másik erős jelölttel, az konfliktusokat fog szülni. De az előválasztás azért a demokrácia ünnepe, mert lehetővé tesszük a vitát és azt, hogy a választók döntsék el, ki képviselje őket és milyen Magyarország legyen 2022-től

– közölte lapunkkal a Momentum.

„Nem lenne jó elszórakozni az előválasztást”

Ahogy arról korábban már írtunk, hatpárti szorításban van az ellenzéki előválasztás, ugyan nyitottnak mutatkoznak a civilek támogatására és a civilekkel való együttműködésre, de alapvetően a hat párt diktálja a játékszabályokat.

A 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztásban meghatározó szerep jutott a Civil Választási Bizottságnak (CVB), amely most is együttműködne a pártokkal, de egyelőre konkrét megállapodás nem született közöttük. A CVB-t ugyanakkor arra már felkérte a Momentum, hogy segítse a DK-s Kálmán Olga, a momentumos Berg Dániel és a párbeszédes Tordai Bence előválasztási vitájának lebonyolítását.

Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke az ellenzéki előválasztással kapcsolatban az Indexnek azt mondta: az ő szerepük az, hogy az előválasztás sikeres lebonyolítását támogassák és a társadalmi hátterét biztosítsák, a politikai döntés és annak felelőssége a hat együttműködő ellenzéki párté.

Azt is kiemelte: a tagszervezeteik teljes körűen alkalmasak arra, hogy emberi, anyagi és szakmai erőforrással támogassák az előválasztást.

„Nem kell félni a Fidesz ármánykodásától, határozottan kell nekilendülni az előválasztásnak. A választók azt várják, hogy egységes, közös fellépést kapjanak a civilek és a pártok részéről” – jelentette ki Magyar György.

Azt is hangsúlyozta: most van esélye arra az ellenzéknek, hogy megszorongassa a kormányoldalt. Az előválasztás legfontosabb feladata: az aktivizálás, a legitimálás és a tematizálás.

A demokrácia ünnepe, politikai innováció, amit nem lenne jó elszórakozni

– fogalmazott a Civil Választási Bizottság elnöke, aki azt is hozzátette: nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy a választók ne azt érezzék, hogy az ő közvetlen, aktív közreműködésükre van szükség.

(Borítókép:  Ellenzéki pártok politikusai. Fotó: Jakab Péter / Facebook)