7+1 jogi tévhit a haszonélvezetről

További Belföld cikkek

A tulajdonos gyakorlatilag ki van téve a haszonélvező szabad akaratának, aki nemcsak használhatja és kiadhatja élete végéig a birtokában lévő lakást, hanem még bónuszként a rendkívüli javítások és helyreállítási munkálatok cechét is egy az egyben átháríthatja a tulajra. Sokan áron alul is szabadulnának a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanuktól, de nem igazán tudnak.

Igaz történet alapján. A nagyszülő nagyobbik, megbízható unokájának ajándékozta gyermeke halála után a tulajdonába visszakerült társasházi lakást. A szerződésben úgy rendelkezett, hogy az ingatlan haszonélvezője az amúgy csélcsap kisebbik unokája legyen. Abból indult ki, ha a nagyobbik unokája a tulajdonos, akkor a kisebbik nem tudja pénzzé tenni a lakást, egy füst alatt a lakhatásáról is gondoskodik. Eddig az elmélet. A gyakorlatban minden a visszájára sült el: a megbízható unoka olyan koloncot kapott a nyakába, amitől nem tud szabadulni. A haszonélvező szinte semmit sem fizet, még a közös költséget sem. A nagyszülő sem gondolta, hogy ekkora terhet ró nagyobbik unokája nyakába. Ő csak jót akart, hiszen a tulajdonjogot neki ajándékozta, míg a kisebbik „mindössze” haszonélvező lett. Csakhogy a magyar jogban a haszonélvezeti jog egy bivalyerős jog, ami még a tulajdonjogot is jelentősen korlátozza.

1. Azért a tulajdonosnak szinte korlátlan jogai vannak.

Szó sincs róla.

Igazából nincs sok joga. A tulajdonos talán legerősebb jogosítványa az, hogy lehetősége van az ingatlan megterhelésére, például jelzálogjog alapítására. Ezenkívül ellenőrizheti, hogy a haszonélvező rendeltetésszerűen használja-e az ingatlant. Ha nem, biztosítékot követelhet. Amennyiben a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását a biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonos keze tehát igencsak meg van kötve:

a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

2. Csak szerződéssel jön létre haszonélvezeti jog.

Korántsem.

A haszonélvezeti jog szerződés nélkül is létrejöhet. Ennek a leggyakoribb esete az özvegyi haszonélvezeti jog. Az örökhagyó házastársát ugyanis megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

3. A haszonélvező rendelkezik a más tulajdonában lévő dologgal.

Semmiképp sem.

A haszonélvezeti jognak éppen az a lényege, hogy valaki a más tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, csakhogy – a tulajdonossal ellentétben – nem rendelkezhet vele. Vagyis a haszonélvező nem adhatja el a haszonélvezet tárgyát.

4. Átruházható a haszonélvezeti jog.

Nem.

A haszonélvező nem ruházhatja át a haszonélvezeti jogot, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát átengedheti másnak. A Polgári törvénykönyv így fogalmaz:

Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.

A haszonélvező ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy maga helyett valaki más lakjon az ingatlanban, ha ezért nem kér cserébe semmit.

5. A haszonélvezettel terhelt ingatlan nem eladható.

Dehogynem.

A haszonélvezettel terhelt ingatlan csak a haszonélvező szerződésbe foglalt hozzájárulásával, közös megegyezéssel értékesíthető, amennyiben a haszonélvezeti jogot alapító szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték az elidegenítési és terhelési tilalmat. Ilyen bejegyzés hiányában viszont az ingatlan a haszonélvező hozzájárulása nélkül értékesíthető, azzal, hogy élete végéig használhatja az ingatlant, lakhat abban. A haszonélvező általában csak ellenérték fejében mond le haszonélvezeti jogáról. De még ezután is jöhet csavar, ezért az ügyvédek azt tanácsolják, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a vételárat vagy annak utolsó részleteit a vevő csak a haszonélvező lemondó nyilatkozata után fizesse ki.

Hogy mennyit ér a haszonélvezeti jog, és mennyit a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan? Ezek kiszámításánál a vagyoni értékű jog egyévi értékét veszik kiindulási alapnak. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a alapján a vagyoni értékű jogok egy évi értékéül a dolog forgalmi értékének 1/20 részét kell tekinteni. A bizonytalan vagy határozatlan időre terjedő vagyoni értékű jog értéke – kivéve azt az esetet, amikor a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed – az egyévi érték ötszöröse lesz. Amikor a határozatlan idejű vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, a jog értékét az illető személy életkorának alapulvételével a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. Például egy negyvenmillió forint értékű ingatlan esetében – ha a haszonélvező 70 éves – a haszonélvezeti jog értéke nyolcmillió, míg a tulajdoni jog értéke 32 millió forint lesz.

6. Ha a haszonélvező felhagy jogai gyakorlásával, megszűnik a haszonélvezeti jog.

Nem egészen.

Ha a haszonélvező felhagy jogainak gyakorlásával, például elköltözik a lakásból, azzal még nem szűnik meg a haszonélvezeti jog, viszont a tulajdonos jogosult lesz a dolgot a haszonélvező helyett használni, hiszen az övé.

7. A haszonélvező visel minden költséget.

Dehogyis.

Az élet általában úgy hozza, hogy a tulajdonosnak és a haszonélvezőnek valahogy egyezségre kell jutnia a költségek viseléséről. Általában a felújítási, korszerűsítési, biztosítási költségek a tulajdonost terhelik, hiszen az ő tulajdona lesz értékesebb a munkálatok elvégzésével, illetve káresemény esetén – legalábbis papíron – az ő tulajdonát állítják helyre. A használathoz kötődő költségeket a haszonélvező téríti meg – például a víz- és csatornadíjat, a gáz- és villanyszámlát, vagy a szemétdíjat. Ezenkívül érdemes megállapodni a bankköltségekkel kapcsolatos összegek, illetve a közös költség fizetéséről is.

+1 A haszonélvezeti jognak nincs határideje.

De van.

A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn. A haszonélvezeti jog akkor sem marad fenn, ha a haszonélvezet tárgya elpusztul, például ha a gépkocsi totálkáros lesz.

(Borítókép: Lakótelep Szegeden 2019. augusztus 22-én. Fotó: Bődey János / Index)