Elképesztő otthonok: jurtától a dombházig

Miután a közelmúltban a mobilházakról – ezekről a szokatlan, de gyorsan birtokba vehető, illetve megfizethető árú ingatlanokról – írtunk az Indexen, több olvasói levelet is kaptunk, amelyek arra hívták fel a figyelmünket, hogy léteznek további alternatív lakhatási megoldások. Most ezek közül mutatunk be néhányat.

Mobilház

A mobilotthonokról tehát a minap írtunk, ezért ezekről most részletesebben nem szólunk, csupán felidézzük, hogy napjainkban a vásárlói igények növekedésével már ott tartunk, hogy vannak gyártók, amelyek nemcsak hétvégi háznak, hanem mindennapi lakhatási célra is készítenek a hagyományos házzal, panellakással vetekedő komfortszintet biztosító, 50-60 négyzetméteres épületeket. Továbbá arra is felhívtuk a figyelmet, hogy tévedés azt gondolni, hogy egy ilyen gigantikus méretű lakókocsihoz hasonló szerkezetet mindenféle engedély nélkül lehet telepíteni, ugyanis a rájuk vonatkozó szabályok Magyarországon is egyre szigorúbbak, és immár minden esetben engedélykötelessé váltak.

Geodéziai dóm

De manapság lehet ám lakni hatalmas buborékban, kupolában is – kinek mi jut eszébe az ilyen szerkezetekről –, erre hívta fel a figyelmünket az egyik levélírónk, mi pedig utánajártunk, és kiderítettük, hogy csakugyan, ezek az ajtóval, ablakkal és fürdőszobával ellátott, úgynevezett geodéziai dómok már néhány millió forintért megvásárolhatóak. Kovács Zsófiától, a HiperDom munkatársától megtudtuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés ezek iránt a furcsa ingatlanok iránt. Kiderült az is, hogy a világ minden táján elterjedtek már ezek a háromszög alakú elemekből álló, félgömböt formáló építmények, amelyek közül az első Németországban épült 1926-ban, majd 1948-ban Buckminster Fuller formatervező fogalmazta meg a geodéziai dóm definícióját, mondván, hogy ez

az ember által eddig ismert legerősebb, legkönnyebb és leghatékonyabb eszköz a tér befogadására.

Később az amerikai tengerészgyalogosok is felismerték, hogy más építményekhez képest a dómok alapanyagainak szállítása sokkal könnyedebb, megoldható egy helikopterrel. A katonai tesztek alkalmával az is kiderült, hogy az építészeti szempontból képzetlen tengerészgyalogosok mintegy két óra alatt bárhol képesek voltak egy 9 méter átmérőjű dómot összeszerelni és rögzíteni, illetve a hadsereg tartóssági tesztjei is meggyőző eredményekkel zárultak.

Manapság a polgári életben pedig ezek a különleges építmények széles teret nyitnak az egyéni kreativitás előtt, ugyanis a dómokat a megrendelő igényeinek megfelelően alakítják ki, ráadásul olyan különleges helyszíneken is telepíthetőek, ahol a szokványos építkezés akadályokba ütközne. A kupola fémvázát műanyag burkolat borítja, amely tetszőlegesen lehet átlátszó, fehér vagy színes, a bejárat és ablakok formája pedig szintén igény szerint választható. A dómok élettartamát a gyártók 20 évre becsülik.

Jurta

A jurta a geodéziai dómhoz hasonlatos, de ehhez az építményhez jóval több történelmi kötődésünk van, hiszen ez az eredetileg nemezből készült sátor a vándorló nomádok favázra épített kerek építménye volt. Manapság a forma ugyanolyan, mint régen, de az anyagok korszerűbbek, és Magyarországon több, jurtaépítésre szakosodott vállalkozás is működik. Egy hat méter átmérőjű PVC-ponyvás jurta ára alapozással, nyílászárókkal, szállítással, telepítéssel együtt mintegy 3-4 millió forintba kerül, az élettartama pedig 25-30 évre tehető.

Dombház

A földházak, dombházak vagy barlangházak hagyományai is régi időkre nyúlnak vissza, ám napjainkban az ökológiai szemléletű építészet ismét felfedezte ezt az épülettípust, amelynek lényege, hogy a szerkezetet körülölelő földtömeg biztosítja az épület kiváló és természetes hő- és hangszigetelését. Az ilyen házak a nyári hőségben kellemesen hűvösek, a téli hidegben pedig jól megtartják a hőt. A dombházak formai kialakítása általában a régi földpincék hagyományát követi. A növényzettel fedett kerti dombocskák alatt gyakran natúr téglafalazatok és fagerendás előtetők láthatók, és a belső természetes világítást a tetőbe épített fényáteresztő nyílászárókkal oldják meg. Szépsége abban rejlik, hogy az építésétől számított néhány év elteltével a kert és a dombház szerves egységgé válik, így az épület idővel egybeolvad a környezetével.

Dombházat építeni azonban nem olcsó mulatság, a kivitelezés költsége egy hagyományos épületével összemérhető, és a dombházak esetében is fontos tanács, hogy aki ilyet szeretne, az építés megkezdése előtt feltétlenül egyeztessen a helyi építési hatóságokkal, hiszen rajtuk múlik, hogy adnak-e rájuk építési engedélyt.

(Borítókép: Vardzia, egy XII. századi barlangkolostor és város, amelyet egy folyó szurdokára néző sziklából faragtak ki Grúziában. Fotó: Shutterstock)