Globális probléma a madárállomány ritkulása

Ugyan a madarak és fák napjának eredete több mint százéves múltra nyúlik vissza, mégis drámai módon fogynak a madarak a magyar táj jelentős részét kitevő szántókról és gyepekről – hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán ornitológus, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője. 

Még 1900-ban vetette fel a javaslatot Hermann Ottó természetkutató, ornitológus, hogy iktassák törvénybe a madarak és fák napját, illetve szorgalmazta, hogy az oktatás területén is nagyobb figyelmet kapjanak a csiripelő madarak. Az addig minden évben májusban–júniusban megrendezett madarak és fák napja egységes időpontja 1996 óta május 10. 

A kezdetek óta nemcsak a madarak kaptak kiemelkedő szerepet, de a fák, napjainkban pedig szélesebb értelemben az élőhelyek jelentősége és védelme is előtérbe került – fűzte hozzá az ornitológus.

Az MME egyik legfontosabb feladatának tekinti a hazai madárállomány monitorozását, védelmét. Az egyesület például a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program keretében 1999 óta vizsgálja a hazai madárállományt. 

Orbán Zoltán ugyanakkor hozzátette, Nyugat-Európában ez a szám kétszer olyan magas, ott 60 százalékkal csökkent a populáció.

A szakember az okok közt említette, hogy

a nyugati országokban már 60-70 éve folyik a nagyüzemi mezőgazdaság, míg Magyarországon ez a fajta agrárgazdálkodás rövidebb múltra, a 2004-es uniós csatlakozásunk óta eltelt időszakra tekint vissza, s emiatt nálunk még a természeti környezet sokszínűsége, biológiai sokfélesége is jobb állapotban van. 

Tudományos vizsgálatok alapján a fajok eltűnésének egyik oka a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a mezővédő erdősávok, a magaskórós-szegélycserjés és egyéb élőhelyek megszűnése, beszántása. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban az agrárium keretein belül is alkalmazható, természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni – fogalmazta meg javaslatát az egyesület szóvivője. 

Az ornitológus rávilágított, hogy

Cigánycsuk – az év madara

Az MME szóvivője emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyesület 1979-ben indította el „Év madara” programját, amelynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Ez alapján a cigánycsuk lett az év madara 2021-ben, ami a légykapófélék családjába tartozó faj, a mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. 

A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt, aggasztó mértékben csökken.

Az egyesület a madarak és fák napjához közeledve egy telefonszolgáltatóval karöltve indította el közös akcióját, így Czikkely Panni formatervező segítségével születtek meg a 100 százalékban környezetbarát, növényi, biológiailag lebomló telefontokok.

Lisztes berkenye – az év fája

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazáson a Lisztes berkenye kapta a legtöbb szavazatot, ami középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcsfaja. A fa nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos faj – olvasható az egyesület oldalán. 

(Borítókép: Cigánycsuk. Fotó: Shutterstock)