Megváltozott a várandós kismamák oltási protokollja
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Módosul a várandós és szoptatós anyák oltási ajánlása: a második adagot is ajánlják beadni a várható szülést megelőző negyedik hétig – jelentette be Müller Cecília az operatív törzs szerdai tájékoztatóján. Az országos tiszti főorvos elmondta,
a kismamák továbbra is a 12. héttől, azaz a második trimesztertől kaphatják meg az első oltást, azonban a második adagot is ajánlják beadni még a 36. hét előtt.
Ha a kismama addig nem kapja meg az oltást, a szülést követő második héttől javasolják beadni a vakcinát. Erről azonban továbbra is minden esetben az oltóorvos dönt.
A várandós kismamák eddig bizonytalanságban várták a legújabb híreket.
Várandósként felháborítónak tartom, hogy játszanak az életünkkel. Az esetünkben nem egy, hanem két életről van szó
– írta levelében Ági, egy 23 hetes, terhes kismama, aki már megkapta az első adag Pfizer-vakcinát. Levelében arról számolt be, hogy az oltás beadása előtt két papíron is alá kellett írni, hogy 35 napon belül meg kell kapnia a második oltást, ugyanakkor március végén az orvosok szakmai ajánlásokra hivatkozva még azt javasolták, a második oltást csak a szülés után kapják meg a kismamák.
Kevés kutatási adat
Az utolsó adag időpontja miatti bizonytalanság fő oka az volt, hogy tavaly csak korlátozottan álltak rendelkezésre adatok a témában. Hónapokon keresztül sem az orvosi szakma, sem a gyógyszergyártó cégek nem tértek ki erre a kérdésre. Most azonban a Czeizel Intézet arról adott hírt, hogy több új kutatás és tanulmány jelent meg, amelyek a fertőzés terhességre gyakorolt kockázataival, valamint a védekezésül szolgáló oltások hatásaival foglalkoznak.
Tidrenczel Zsolt, az intézet szakmai igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi ismereteik szerint a kismamák ugyanakkora eséllyel fertőződnek meg koronavírussal, mint a többi ember, és nagyjából kétharmaduk tünet nélkül esik át a betegségen.
Akiknek vannak tünetei, azok is általában enyhe, megfázásos panaszokról számolnak be. Mindezek mellett azonban néha előfordulnak súlyosabb esetek is, amikor a megfertőződött várandós nőknél nagyobb eséllyel alakul ki súlyos megbetegedés, mint a nem várandósoknál.
Azt is hozzátette, hogy a vakcina a várandósok esetében sem véd meg teljesen a fertőzéstől. Az oltást követően ők is ugyanúgy reagálnak, mint mindenki más: fájdalmat tapasztalnak a végtagjaikban, esetleg lesz egy kis lázuk, de a terhességgel járó komoly szövődmények véleménye szerint jó eséllyel elkerülhetők.
Ma már a szakemberek mindegyike egyértelműen javasolja, hogy várandósság esetén az első vakcinát a betöltött 12. hetet követően kapják meg a kismamák, mivel ez az időszak nagyon érzékeny a magzat testi fejlődése szempontjából – szögezte le Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke.
Ezt követően azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy konzultáljanak a szülész-nőgyógyász szakorvosukkal, hogy az ő konkrét élethelyzetükben az eddigi betegségeiket, vagy éppen a várandóssággal együtt járó állapotot is mérlegelve döntsék el az, hogy a későbbiekben is adható-e számukra az oltás, vagy sem.
A védőnő emlékeztetett arra is, hogy a kismamák oltása egyelőre Pfizer- és Moderna-vakcinákkal lehetséges, melyekből két adag szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Hozzátette, a vakcina igénylése az ő esetükben sem különbözik, hivatalosan regisztrálniuk kell az erre létrehozott online felületen, illetve jelenthetik a háziorvosoknak is az oltási szándékot.
Ezt követően a háziorvos eldönti, hogy ő oltja be a kismamát, vagy elküldi oltópontra. Ez nyilván annak is a függvénye, hogy van-e valamilyen magasabb kockázat, vagy kell-e mérlegelni valamilyen egészségkockázatot az oltással összefüggésben.
Várfalvi Marianna kolléganőivel azt tapasztalta az elmúlt hetekben, hogy nagyon sok várandós anya örült a számukra engedélyezett koronavírus elleni oltásnak. Már az első napokban is hosszú sorok kígyóztak az oltópontoknál, és ez a hozzáállás figyelhető meg továbbra is náluk – zárta gondolatait a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke.
Fertőzés esetén
Amennyiben a kismama koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalja magán, mindenképpen menjen el Covid-tesztre, és bizonyosodjon meg róla, hogy valóban vírusfertőzött-e – javasolja Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet szakmai igazgatója. Fertőzöttség esetén a kismamák ugyanolyan tüneti kezelésben részesülnek, mint mindenki más; lázcsillapítás, bő folyadékfogyasztás, és amennyiben szükséges, antibiotikum.
Az igazgató kiemelte, ha az édesanya állapota romlik, akkor mindenképpen szakorvosi vizsgálatra kell menni, és javasolja a kórházi felvételt is, ugyanis idővel a magzat érintettségére utaló tünetek is jelentkezhetnek.
Nagyon masszívan kell lázat csillapítani, ugyanúgy, mint a nem terhesek esetében. Ez azért kiemelten fontos, mert a napokig tartó láz veszélyes lehet a magzatra, éppen ezért minden, lázzal járó fertőzés után – így a Covid esetében is – ultrahangos követés javasolt, hogy meggyőződjenek arról, rendben van-e a baba
– hívta fel a figyelmet a szakember, aki hozzátette: a terhesség korai szakaszában bármilyen fertőzés, illetve lázas állapot veszélyes lehet, a koronavírustól függetlenül. Mindezek mellett azonban elmondható, hogy a koronavírus határozottan megnöveli az első trimeszteri vetélések kockázatát.
Ma már tényként kezelik a fertőzött kismamák esetében bekövetkezett magas koraszülések arányát is.
A legújabb kutatások arra utalnak, hogy a koronavírus-fertőzés egyértelműen megnöveli a koraszülés kockázatát. A jelenség oka döntően a kismama vírusfertőzés miatt kialakult, súlyos állapota, tüdőgyulladás, légzészavar, keringési problémák, melyek akár az életét is közvetlenül veszélyeztethetik. A magzat szempontjából a koraszülés okozhat problémákat.
A Czeizel Intézet vezetője szerint sokat lehet tenni a várandósoknak a megelőzés érdekében, de ez esetben is ugyanazok az elvek irányadók, mint mindenki más számára: odafigyelés, maszkviselés, kézmosás, higiénia, távolságtartás, oltás, szükség esetén karantén.
(Borítókép: B eoltanak egy várandós nőt a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyag első adagjával a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. április 14-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)