A bizonytalanok dönthetik el a 2022-es választást

A Republikon Intézet márciusi anyagában a bizonytalanok közé sorolták a „nem menne el” és a „nem tudja” kategóriák mellett a válaszadást megtagadókat is, ez összesen 29 százalékot jelent.

Jellemzően egyébként 25-35 százalék körül alakul a bizonytalanok aránya a kutatásokban, de Mikecz Dániel, az intézet elemzője arra hívta fel az Index figyelmét, hogy a ciklus időszakától is függ ez a szám, mert a választáshoz közeledve, az erősödő kampányban egyre többen tudnak dönteni.

Lapunk kérdésére Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője is három részre osztotta a bizonytalanokat:

• Bizonytalan résztvevők, de biztos pártválasztók, más néven peremszavazók, akik jobb- vagy baloldaliak, de nem érzik feltétlen szükségét a voksolásnak.
• Bizonytalan pártválasztók, de biztos résztvevők, akik mindenképp elmennek, de még nem tudják, kire szavazzanak, kétpártrendszerben az ő számuk minimális.
• A kettő keveréke, a teljesen bizonytalan polgár, aki részvételében és pártválasztásában sem határozott még, alapvetően bizalmatlan a politikával szemben, és ha el is megy, nem biztos, hogy a két nagy tábor valamelyike mellé húzza az ikszet.

Mekkora arányban szavaznak?

Ezt nehéz belőni, sőt, még a választás után sem lehet tökéletesen megállapítani, hogy hány százalékuk járult az urnákhoz. A Republikon eredményei szerint a bizonytalanok 21 százaléka biztos, 24 százaléka valószínűleg elmenne.

A választáson a három kategóriából legnagyobb eséllyel azok az aktív bizonytalanok jelennek meg a fülkékben, akik alapvetően úgy gondolják, hogy szavazni fognak, csak még nem tudják, hogy kire, de közülük is lehetnek végül távol maradók

– mondja Mikecz Dániel.

Mráz Ágoston Sámuel és a Nézőpont Intézet magas, 70 százalékos vagy a fölötti részvételre számít, így a bizonytalan résztvevők nagyobb része alighanem leadja szavazatát.

A Fidesznek elsősorban mozgósítási feladata van, el kell érnie, hogy a kormányzás 12. éve után is elmenjenek a szimpatizánsok, és ne tekintsék automatizmusnak a győzelmet. Az ellenzéki oldalon kihívást fog jelenteni a támogatás bővítése és a szavazók aktivizálása is.

Az ellenzéknek nagyobb a tartaléka

Mráz Ágoston Sámuel egyértelműnek nevezi, hogy az ellenzéknek van nagyobb tartaléka a bizonytalan résztvevők között, mert a Fidesz tábora jelenleg aktívabb, mint a hatpárti szövetségé.

A Republikon elemzésében

• a bizonytalanok 12 százaléka annak örülne, ha a Fidesz–KDNP lenne a befutó,
• 38 százalékukat a kormányváltás tenné boldoggá,
• de 50 százalékuk, köztük a bizonytalanok bizonytalanaival, a „nem tudja, nem válaszol” kategóriába került.

Mikecz Dániel szerint az utóbbi réteg az, amelyik napi szinten nem foglalkozik politikával, a véleményalkotók között viszont többségben vannak a kormányváltás támogatói.

Az elemző ezzel együtt is leszögezte, hogy

ez nem az ellenzékhez való pozitív viszonyulást jelenti, hanem negatív viszonyulást a kormányhoz. Erre szoktuk azt mondani, hogy a 2022-es választás egy népszavazás lehet Orbán Viktor személyéről.

A bizonytalanok jellemzői

Mráz Ágoston Sámuel hibának tartaná, ha ezt egy jól behatárolható társadalmi csoportként próbálná azonosítani bármelyik oldal.

Hagyományosan a nagyvárosi rétegen kívülről kerülnek ki a bizonytalan résztvevők, de nincs egy éles határvonal, ráadásul sok esetben átmeneti szituáció bizonytalannak lenni. Hatások és ellenhatások sorozata érvényesül, amikor döntést hoz egy választó.

Mikecz Dániel ráerősített a településtípus szerinti megoszlásra, amikor arról beszélt, hogy Budapesten a legalacsonyabb a bizonytalanok aránya 23 százalékkal. A megyeszékhelyeken 37, a vidéki városokban 27, a községekben 30 százalékot tesz ki ez a csoport.

A végzettség alapján viszont nem lehet körülhatárolni a bizonytalanokat, nincsenek kiugró eltérések:

• legfeljebb 8 osztály – 26 százaléknyi bizonytalan,
• szakmunkásképző – 30 százalék,
• érettségi – 31 százalék,
• diploma – 28 százalék.

A korosztály tekintetében a legnagyobb differencia a 18–39 évesek (33 százaléknyi bizonytalan) és a 60 év felettiek (25 százalék) között van.

Hogyan lehet meggyőzni őket?

Kicsit szkeptikus vagyok ezen a területen, itt az olyan hagyományos ígéretek, mint például a nyugdíjemelés, nem működnek. A bizonytalan résztvevők köre már egyébként is fragmentált csoport, ezt tovább bontani és külön üzeneteket megfogalmazni vélhetően nem kifizetődő

– érvel Mráz Ágoston Sámuel.

Mikecz Dániel is hangsúlyozta, hogy nehéz megtalálni azokat a szakpolitikákat, amelyekre a bizonytalanok reagálnak, mert nem lehet pontosan meghatározni a csoportot. A Republikon adatai azt mutatják, hogy a fiatalok között és a megyeszékhelyeken több a bizonytalan, ezért

az ellenzék bizonyos értelemben könnyebben elérheti őket, és a kormányoldalon zajlik is egy diskurzus a fiatalok megszólításáról.

A Republikon elemzője úgy látja, hogy érdemes olyan szakpolitikákat keresni, ahol a hatalomgyakorlás módja is megjelenik, mert az egészségügy vagy az oktatás fejlesztésével sokan egyetértenek, de az már megosztóbb, hogy ennek milyen módon kell történnie.

Az nem kizárólag oktatáspolitika, hogy az iskolák kinek az irányítása alatt állnak, mennyire van központosítva a működésük. Ez sokkal inkább a hatalomgyakorlás módjáról szól. Ezeken a pontokon pedig a bizonytalanok is kormányellenesek lehetnek.

Hasonló példaként említi a társadalmi mobilitás kérdését, mert abban a bizonytalanok és az ellenzékiek is egyetértenek, hogy a könnyebb egyéni érvényesüléshez jó kapcsolatokkal kell rendelkezni a kormányközeli körökkel.

Az ilyen narratívák felépítéséhez nincs szükség új üzenetre, mert az ellenzék folyamatosan kommunikálja, hogy antidemokratikus a kormányzás Magyarországon, és a kabinet barátai minden területen kedvezőbb pozícióban vannak.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte a Fidesz–KDNP egy olyan fórját, amit az ellenzéknek már nem lesz ideje behozni 2022 áprilisáig:

A Fidesz legalább 15 éve építi azt a tábort, ami mostanra nagyjából egységesen viszonyul a szuverenitáshoz, Orbán Viktorhoz vagy a migrációhoz. A baloldalon ez a munka csak most kezdődött el, és ott azért olyan pontokat kell összehozni párt- és személyi szinten, mint a Jobbik és a DK, vagy Jakab Péter és Dobrev Klára. Magyarán aligha akad olyan biztos résztvevő, aki pártválasztóként még gondolkodik, támogassa-e a Fideszt.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a baloldal azokra hathat, akiket az Orbán-ellenesség egyesíteni tud, de a peremszavazókat, a politikával kevésbé foglalkozókat nehezebb lesz bevonni. Ezt kiegészítette egy olyan tényezővel is, ami egyelőre nem áll fenn, de a következő majdnem egy év még hozhat változásokat.

Ez egy 5 százalék körüli harmadik erő lenne, ami a teljesen bizonytalanok számára alternatívát kínálna, ilyen lehet akár a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vagy egy láthatóvá váló Szanyi Tibor-féle ISZOMM. Mráz Ágoston Sámuel hozzátette, ez az ellenzék számára lenne kedvezőtlen fejlemény, mert így nehezebbé válna valamennyi nem fideszes szavazó egy zászló alatti egyesítése.

(Borítókép: Gräfl János / Index)