Nyolcból egy középiskolásnak eszébe jutott már az öngyilkosság

A felmérésében arra keresték a választ, hogy hogyan viselték a hónapokig tartó bezártságot a fiatalok. Az online kérdőívet 1019 szülő töltötte ki, akiknek van középiskolás gyermekük. A szülők szerint a leggyakoribb pszichés tünet, ami a pandémia alatt jelentkezett a fiataloknál:

• a szokatlan fáradtság (67 százalék),
• a tartós szomorúság- és ürességérzet (65 százalék),
• valamint az alvászavarok (53 százalék).

Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be. Ugyanennyien jelezték, hogy gyermekük a korábban érdekes, élvezetes tevékenységek iránt elvesztette az érdeklődését. Magas arányban, a fiatalok 41 százalékánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. 

A szülők túlnyomó többsége (71 százalék) szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség (64 százalék), ahol kiengedhetnek. A szülők elmondása alapján a diákok 44 százaléka tart attól, hogy az otthon tanulás miatt lemaradt a tananyaggal. A Covid betegségtől a fiatalok 24 százaléka fél.

A társas kapcsolatok hiányoznak

Ebben az életkorban már a szerelmi élet is fontos a tinédzsereknek, a fiatalok 30 százalékának jelent problémát, hogy nehezebb párkapcsolatot kialakítani a járvány alatt. A fiatalok 43 százaléka hiányolta a kulturális, 40 százaléka a sportolási lehetőségeket is.

A fiatalok baráti kapcsolataira is kihatott a járvány. A szülők többsége (60 százalék) állítja, hogy negatívan befolyásolta a járvány a gyerek kapcsolatait, kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik, vagy egyenesen megszűntek. A szülők szerint a gyerekek

• 40 százaléka örül, hogy visszatérhet az iskolapadba,
• 33 százalékuk bizonytalan,
• 27 százalékuk pedig inkább továbbra is otthonról tanulna.

Javult a szülő-gyerek kapcsolat

A szülő-gyerek kapcsolatot a járvány kevésbé érintette negatívan. A válaszadók fele szerint nem volt hatással az összezártság a kapcsolatukra, 26 százalékuk szerint egyenesen javult. Az otthon töltött hónapok a gyermekek szabadidős tevékenységére is hatással volt. A megkérdezett szülők 65 százaléka szerint gyerekük kevesebbet sportolt, ráadásul közel ugyanennyien állítják, hogy a digitális oktatáson felül is többet használták az internetet.

Változó, hogy a fiatalok mennyi időt töltöttek otthon tanulással. A szülők megítélése szerint a diákok 40 százaléka többet, míg 34 százaléka szerint kevesebbet tanult. A fiatalok fele különórával is kevesebb időt tölt a járvány előtti időkhöz képest, 40 százalékuknak sikerült megtartani ugyanúgy ezeket a tevékenységeket.

Nem nőtt az olvasási kedv

Csak minden ötödik gyerek forgatott több könyvet, mint korábban, a fiatalok fele ugyanannyit olvasott, mint a járvány előtt. A házimunkába sem szálltak be jelentős aktivitással az otthon töltött idő alatt. Minden negyedik diák segített többet szüleinek, a fiatalok fele ugyanannyi időt töltött házimunkával, mint korábban, 18 százaléka még annál is kevesebbet.

Látjuk, hogy a nálunk élő fiatalokat is megviselte ez az egy év, valószínűleg még jobban, mint a családban élő gyerekeket. A pandémiás helyzet számukra újabb traumát jelent, ami rárakódik a korábban megélt negatív élményekre. Az SOS pszichológusstábja komoly munkát fordított rá az elmúlt egy évben, hogy »túléljék« ezt a válságot, és félelem nélkül vissza tudjanak térni az iskolapadba. Most lesz igazán nagy szerepe a középiskolákban dolgozó iskolapszichológusoknak és tanároknak, hogy segítsék visszaintegrálódni a bezártságból a fiatalokat a normális kerékvágásba 

– mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

(Borítókép: Jeff J Mitchell / Getty Images)