MOK: szükséges az egészségügyi rendszer átalakítása

A parlamenti hétfői ülésén is szóba került, miért szükséges a Felső-Szabolcsi Kórház átadása a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyháznak. Gyüre Csaba jobbikos képviselő azon kérdésére, hogy az állami fenntartású kórház 2021. július elsejével történő átadása ronthatja-e az egészségügyi ellátás színvonalát, Rétvári Bence úgy reagált: az ellenzéki képviselő támadja, hogy az egyház átvesz egy intézményt. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) politikai államtitkára válaszában hozzátette, hogy az egyházak évezredek óta tartanak fenn kórházakat, és a kisvárdai kórház egyházi fenntartású egészségügyi intézményként a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, keresztény értékrend szerint kíván segíteni az ellátást igénylő betegeken, felekezeti hovatartozás nélkül. 

Időszerű átalakítás 

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint is időszerű az egészségügyi rendszer átalakítása, amely csak abban az esetben lehet sikeres, ha előkészítése megfelelő szakmai és társadalmi konszenzuson alapul, és biztosítja, hogy a végrehajtásához szükséges egészségügyi dolgozók a pályán maradjanak.

Az orvosi kamara elnöksége múlt hét pénteken a médiahírekből értesült arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetése a szakmai kollégium tagozataitól négynapos – két munkanapos – határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben hol és milyen kapacitással hány fekvő- és járóbeteg-intézményre van szükség. 

A kamara pozitívan ítéli meg, hogy a szakminisztérium kikéri a szakma véleményét, és méltányolja, hogy a kormány hosszú idő után hozzálátna az ellátórendszer szerkezetének meghatározásához, ugyanakkor a metodikát nem látják célravezetőnek. 

Kincses Gyula, a MOK elnöke az Indexnek elmondta, az orvosi kamarának nincs információja arról, hogy miért ilyen rövid határidővel kérik az orvosi szakkollégiumoktól a válaszokat, mint ahogy arról sincs tudomásuk, hogy ma reggelig milyen javaslatok érkeztek be a minisztériumhoz. Mindenesetre a MOK elnöke időszerűnek véli a jelenlegi egészségügyi rendszer átalakítását. 

Nem ismerjük az egész munkafolyamatot. Nem tudjuk, mi a dokumentum célja, ez egy, az Európai Uniónak a készülő dokumentum megalapozásához kell, vagy végre a minisztérium hozzá akar látni ahhoz a munkához, ami régóta húzódik, és mindig időről időre el kell végezni, vagyis hogy az egészségügyi ellátórendszer szerkezetét hozzá kell igazítani a megváltozott technológiai környezethez és megbetegedési viszonyokhoz.

Fejlődő orvostudomány

Az orvosi kamara elnöke azzal indokolta az átalakítás szükségességét, hogy az orvostudomány területén folyamatosan új eszközök, technológiák jelennek meg, példaként említette, hogy több olyan eljárás van, amit régebben kórházban kellett, de ma már lehet járóbeteg-ellátásban is el lehet végezni, vagy akár gyógyszeres kezeléssel ki lehet váltani. 

Tehát szükség van az újabb és újabb kiigazításokra, de a mi felfogásunk szerint nemcsak másnak, de sokkal rugalmasabbnak, adaptívabbnak kell lennie a szerkezetnek. Nem lehet a mostani csúcsterhelésnek megfelelő fertőző vagy intenzív ágyat rezerválni arra az esetre, ha jön a negyedik hullám, de meg kell lennie annak a képességnek és annak a feltételrendszernek, hogy egy újabb hullám esetén pillanat alatt, szabályozottan tudjon átalakulni az ellátórendszer. Ehhez a mostani széttagolt rendszer helyett korszerűbb, egyszerűbb szerkezetre van szükség.

A MOK elnöke hangsúlyozza, nem egy egyszeri átalakítás szükségességéről van szó, hanem arról, hogy időről időre muszáj átalakítani az ellátórendszer szerkezetét, de nem négy napot, azaz két munkanapot hagyva erre, hanem alaposabb szakmai előkészítéssel.

Kincses Gyula kitért arra is, hogy a jelenlegi ellátórendszer széttagoltságát nem lehet úgy megszüntetni, ha az egyes szakmákat izoláltan, külön-külön kérik javaslatok kidolgozására. A szakmák saját struktúrájuk megőrzésében érdekeltek, ezért ez a módszer inkább a jelenlegi struktúra konzerválásához, bővítéséhez vezet, nem pedig átláthatóbb, igazságosabb, korszerűbb szerkezethez – magyarázta az elnök.

Ha az egyes szakmák részérdekei határozzak meg a szerkezetet, nem lehet átláthatóbb, igazságosabb hozzáférésű szerkezetet kialakítani.

Véleménye szerint a tárca részéről szükséges lett volna annak a meghatározása, hogy a tárca mit gondol az ellátórendszer jövőjéről, illetve a jövőkép és a célrendszer vázlatos meghatározásával egy sokkal pontosabb feladatkiosztás mellett kellett volna hosszabb határidővel javaslatokat kérni a szakmától.

Nem lehet önmagában a kórházrendszert átalakítani, de önmagában a járóbeteg-ellátást sem: az egész ellátórendszert egyben kell látni, a betegszereppel együtt. Mindig a funkciókat kell átrendezni, és ehhez kell alakítani a szerkezetet, nem pedig fordítva – világított rá Kincses Gyula a MOK átalakítási elképzeléseire.

Hozzátette, az alapellátás megerősítése is fontos, ugyanis ha nincs megfelelő alapellátás, akkor a szakellátásra több feladat hárul. Kiemelte: a betegek számára is átláthatóbb, strukturáltabb ellátásra van szükség, ahol mindenki számára tisztázott betegutak vannak kialakítva.

A MOK elnöke kiemelte, a kamara többször tett javaslatot az ellátórendszer komplex átalakítására, jelenleg azonban nem kaptak felkérést arra, hogy a munkában közreműködjenek. 

Folyamatos egyeztetések

Az Emmi ezzel szemben azt állította, hogy ez csak a szokásos, szükségleteket felmérő évi körlevelük, nem szándékoznak bezárni semmilyen kórházat.

A minisztérium az Indexnek írt levelében arra is kitért, hogy Kásler Miklós miniszter felkérte Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét egy bizottságba, ennek ellenére az Emmi és az érdekképviseletek között – köztük a MOK-kal is – rendszeresek az egyeztetések.

(Borítókép: Műtét előtti megbeszélés egy Bács-Kiskun megyei kórházban  2017. október 17-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)