Hatpárti ellenzék: Orbán hatalmas sallert kapott az Alkotmánybíróságtól

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a rabszolgatörvénnyel összefüggésben megállapított alkotmányellenesség megszüntetése miatt szükséges módosításáról című beadvány indoklásában az ellenzék azt írta: az Alkotmánybíróság döntése kimondta, hogy senkit sem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát.

Azt is hozzátették: az Alkotmánybíróság törvényhozói mulasztásnak minősítette, hogy az Országgyűlés nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy ha a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató, attól még ugyanúgy érvényesülniük kell azoknak a többletgaranciáknak, amelyeket a szakszervezet kialkudott a 36 hónap elfogadásáért cserébe.

Az Alkotmánybíróság döntése szerint akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás. Ez lehet a gátja annak, hogy egy munkáltató a harminchat hónapos munkaidőkeret esetén három éven belül akár hónapokon keresztül is aránytalanul sok munkára kötelezze a dolgozókat. Ezért hiába a hároméves munkaidőkeret, a pihenőidő átlagának egy év alatt kell kijönnie. Javaslatunk alapján a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni

– olvasható az ellenzéki képviselők által aláírt dokumentumban.

Orbán Viktor vesztett

– jelentette ki Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a hatpárti ellenzék közös pénteki sajtótájékoztatóján. Azt is hozzátette:

Az Alkotmánybíróság most adott egy hatalmas sallert Orbán Viktornak.

Szabó Tímea szerint az Alkotmánybíróság kimondta, „itt van a határ, és ne tovább”, vagyis Orbán Viktor nem teheti meg azt a munkavállalókkal, amit szeretne, mert a munkavállalók nem rabszolgák.

Márpedig az ellenzék a civilekkel ezért küzdött 2018 decemberében az utcán és a parlamentben is. „Mi győztünk, az emberek győztek, Orbán Viktor veszített” – hangoztatta Szabó Tímea.

Arról is beszélt, hogy mit köszönhet a kormányfőnek az ellenzék: „öröm az ürömben”, hogy 2018 decemberében a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken kezdődött az ellenzéki pártok együttműködése, amely azóta egyre szorosabb.

2022 áprilisában végleg meg fogjuk mutatni Orbán Viktornak, hogy ez az ellenzéki együttműködés elhozza a kormányváltást és felszabadítja az országot

– fogalmazott a Párbeszéd frakcióvezetője.

Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja és a párt XXII. kerületi önkormányzati képviselője azt mondta: 2018 decemberében Orbán Viktor „hatalmi gőgjében” azt gondolta, hogy bármit le tud nyomni az emberek torkán, és el tud fogadtatni egy olyan – a multinacionális vállalatok tollából származó – módosítást, amely teljesen kiszolgáltatja a munkavállalókat a munkaadóiknak.

„Joggal hívja mindenki rabszolgatörvénynek” – tette hozzá a momentumos politikus.

Tóth Endre szerint azonban országos ellenállás bontakozott ki, az Alkotmánybíróság mostani döntése pedig részsiker, de ahhoz, hogy teljes siker legyen, az ellenzéki egységnek tovább kell folytatódnia, és 2022-ben kormányt kell váltania. Ha sikerül, nemcsak politikai értelemben lesz változás, hanem a munkavállalói jogok terén is.

Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint az Alkotmánybíróság döntése egy kis lépés ahhoz, hogy az ellenzék 2022-es győzelme esetén a Munka törvénykönyve ne csak a multiknak, hanem a munkavállalóknak is kedvező legyen.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke is arról beszélt, hogy győztek a munkavállalók, miközben Orbán Viktor vereséget szenvedett.

Az Alkotmánybíróság döntése megmutatta, hogy valamicske még pislákol a jogállamból, de ez édeskevés

– szögezte le. Ha viszont az ellenzék 2022-ben nyer, akkor olyan döntéseket fognak hozni, amelyek teljes mértékben a munkavállalók érdekeit fogják szolgálni – ígérte az LMP politikusa.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szintén a munkavállalók kicsi, de fontos, jelképes győzelméről beszélt.

Azt mutatja, hogy a fékevesztett és erőből politizáló Fidesz hatalmának is vannak korlátai

– fogalmazott a DK-s politikus. Ugyanakkor megjegyezte: ez csak az első tégla abból a falból, amelyet 2022-ben le fognak dönteni.

Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese szerint megérte, hogy az ellenzéki pártok politikusai együtt szívták a könnygázt a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken, a Parlamenten belül és kívül teszik a dolgukat, és „aki el akar venni a dolgozók idejéből, az fizesse meg”, mert a szabadidő arra van, hogy a dolgozó pihenjen.

Április végén számolt be Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője arról, hogy az Alkotmánybíróság döntése szerint az úgynevezett rabszolgatörvény több pontja is alkotmányellenes.

Az Országgyűlésnek haladéktalanul módosítania kell a dolgozókat súlyosan elnyomó törvényt! Május elseje előtt jól jön ez a győzelem!

– fogalmazott Facebook-oldalán a politikus, aki korábban több ellenzéki társával együtt fordult az Alkotmánybírósághoz a 2018 végén elfogadott Munka törvénykönyvének módosításával kapcsolatban.

Az Alkotmánybíróság egyébként nem találta megalapozottnak az ellenzéki képviselők indítványát, ugyanakkor Alaptörvényes-ellenesnek nyilvánította, hogy a parlament

nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő, garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljeskörűen érvényesüljenek.

Az Alkotmánybíróság ezért felszólította a parlamentet, hogy az erre vonatkozó garanciákat 2021. július 31-ig építsék bele a Munka törvénykönyvébe.