Átadták a Hűség-mozdonyt Sopronban
További Belföld cikkek
2021-ben ünnepeljük az 1921-es soproni népszavazás centenáriumát. A trianoni békeszerződés értelmében Sopron és a környékbeli nyolc falu is Ausztriához került volna, ám hosszadalmas egyeztetések eredményeként a települések lakói végül maguk dönthettek a sorsukról: népszavazás keretében szavazhattak arról, hogy Ausztriához, vagy Magyarországhoz szeretnének tartozni.
A szavazást 1921. december 14-e és 16-a között bonyolították le, a végeredmény értelmében pedig Sopron térsége Magyarország része maradt. Ezért kapta Sopron a „Civitas Fidelissima”, vagyis a „Leghűségesebb város” címet, a Tűztorony déli részén pedig kialakíthatták a Hűségkaput.
A népszavazás 100. évfordulóját nagyszabású ünnepségsorozattal teszik emlékezetessé az érintett településeken. Az ünnepségekhez a soproni székhelyű GYSEV mozdonydekorációval csatlakozott: egy Taurusra került rá a Hűség-mozdony grafika. A piros-fehér-zöld színárnyalatú mozdonyon az 1921 és 2021-es évszám eltolt egymás alá helyezésével és egy nulla hozzáadásával kiolvasható a 100-as centenárium.
A népszavazás e térség polgárai számára sorsfordító volt. Ez a győzelem túlmutat önmagán, szimbolikus jelentőségű, ezáltal számunkra, kései utódok számára egy évszázad múltán is tanulságul szolgál
– mondta el az ünnepségen Juhász Roland. A miniszterelnöki kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára hozzátette: meggyőződése, hogy az évforduló minket is gondolkodásra késztet majd hűségről, hazaszeretetről, egymás iránti felelősségről.
Száz évvel ezelőtt mi, soproniak, úgy döntöttünk, hogy magyarok maradunk. Büszkék vagyunk rá, Sopron neve egybeforrt a Civatas Fidelissimával. A leghűségesebb várost és az emlékévet immáron országszerte hirdeti a Hűség-mozdony is
– emelte ki Farkas Ciprián, Sopron polgármestere.
A trianoni békekötés utáni időszak egyébként a GYSEV életében is komoly változásokat hozott. Addig egy ország területén húzódott a vasúti pálya, attól fogva viszont a szakasz jó nagy része Ausztriához tartozott.
1923-ban az osztrák állam belépett a koncesszióba, onnantól kezdve magyar–osztrák vasúttársaság lett a GYSEV. A vasút központja pedig továbbra is Magyarországon, Sopronban maradt
– emlékeztetett köszöntőjében Kövesdi Szilárd, a vasúttársaság vezérigazgatója.