Koronavírus adatok

2021. dec. 08.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-6 °C
4 °C

Kompetenciamérés az iskolákban, elmaradtunk az OECD-átlagtól

DROTI20150117013
2021.05.27. 11:52

Az Oktatási Hivatal (OH) szerdán tartotta a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést.

A hivatal közleményében azt írja, a mérés minden adott évfolyamon tanuló diák számára kötelező. Az országos kompetenciamérés a tanulók szövegértési képességét és matematikai eszköztudását térképezi fel, ezért a feladatsorok a vizsgált területeket részletesen lefedő, különböző nehézségű kérdésekből állnak. A mérés fontos célja az intézmények teljesítményének nyomon követése – írták.

Az országos kompetenciamérést a kétezres évek elejénindították, tehát most már több mint húszéves története van

– utalt vissza a kezdetekre Halász Gábor oktatáskutató.

Akkor Magyarország az elsők között volt az OECD-közösségben, amely egy olyan rendszert hozott létre, amelynek segítségével képet kapunk minden egyes magyarországi iskola teljesítményéről, és amennyiben úgy látjuk, hogy nem jól teljesít, be tudunk avatkozni.

A szakember hozzátette, az egyedülálló, de bonyolult minőségbiztosítási eszközrendszer folyamatos fejlődésen ment keresztül, amíg a mai rendszer kialakult.

Ennek köszönhetően jött létre az is, hogy a kétezres évek második felében egyéni tanulói azonosítót vezettünk be, amely lehetővé teszi nemcsak az iskolák értékelését, hanem akár egyes tanulók azonosítását, akikkel mondjuk előrehaladási tanulási problémák vannak, természetesen a megfelelő adatkezelési garanciák mellett.

Magyarország az OECD-átlag alatt 

Hozzátette, a kétezres évek végén volt egy kiugró periódus, amikor javultak az eredmények, de ez csupán átmeneti időszak volt. Az oktatáskutató hozzátette, a vizsgálatból kideríthető, hogy Magyarországon rendkívül erős az összefüggés a tanulók iskolai teljesítménye és a családok szociális-pénzügyi háttere között.

A magyar oktatási rendszer más országokéhoz képest sokkal kevésbé képes kompenzálni a családi eredetű hátrányokat, és ebben nem nagyon történt változás az első mérések óta.

A legutóbbi eredmények szerint, ahogy arról az Index is beszámolt, a magyar diákok átlagpontszáma kismértékben javult a legutolsó felméréshez képest, de 2009 óta így is mindhárom területen romlás látszik: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben. Emelkedett a nagyon gyenge teszteket írók aránya is:

OLVASÁSBAN 8, TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN 9 SZÁZALÉKKAL TÖBBEN VANNAK AZOK, AKIK LEGFELJEBB A KETTES SZINTRE JUTOTTAK EL A PISA HATOS RENDSZERÉBEN.

Olvasásból a holtversenyes 30., matematikából a 33., természettudományos területen a 32. legmagasabb helyet érték el a magyar tanulók a 79 vizsgált ország, országrész között.

Covid-hatás a tanulásban

Halász Gábor úgy véli, már az idei mérés eredményeiben észrevehető lesz a távoktatás hatása, amely valószínűleg elmélyítette a különböző hátterű, különböző társadalmi rétegekből érkező tanulók közötti szakadékot.

Az, hogy mennyire voltak sikeresek a tanulásban a tanulók, alapvetően függött attól, hogy mennyire volt hozzáférésük az informatikai eszközökhöz, és ebben óriási különbségek voltak a különböző szociális hátterű tanulók és családok között.

A felmérésben idén 3036 iskola több mint 278 ezer diákkal vesz részt: a 6. évfolyamból 91 994-en, a 8. évfolyamból 98 511-en, a 10. évfolyamból pedig 87 801-en. A sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját nem érinti a mérés.

(Borítókép: Diákok kitöltik a feladatlapokat a központi írásbeli felvételi vizsgán egy orosházi  gimnáziumban 2015. január 17-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)