Átveheti az állam a vízműveket az önkormányzatoktól

A víziközmű-szolgáltatás önkormányzati kézből államiba adásának lehetősége érdekében fogadott el változtatásokat a parlament törvényalkotási bizottsága az energetikai és közszolgáltatást érintő törvénycsomagban – adta hírül az MTI. A jelenlegi törvények értelmében az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van a területükön. A változtatás azonban mentesítené az ellátás felelőssége alól az önkormányzatokat a víziközmű-vagyon önkéntes átruházása esetén az állam számára. Az átadás térítésmentesen történhet.

A módosítás értelmében a jövőben víziközmű-elemeket kizárólag az államnak adhatnának át az önkormányzatok. A fejlesztésre fel nem használt források átszállásával és az érintett üzemeltetési jogviszony megszűnésével összefüggő szabályokat is rögzíti a változtatás. Ilyen esetekben az önkormányzat a vagyonelemek mellett a társasági részesedését is térítésmentesen adná át az államnak.

Az átadott vagyonelemek felett a jövőben a Nemzeti Vízművek Zrt. gyakorolhatja a tulajdonjogot. Nemrég írtuk meg, hogy a Bahart tavaly kinevezett igazgatója, Volencsik Zsolt Mihály lett az  állami víziközmű-holding vezére, és közben már a Dunántúli Regionális Vízművet is vezeti. A 2022-es költségvetési törvényjavaslat szerint a Nemzeti Vízművek jövőre 23 milliárd forintnyi költségvetési forrással rendelkezhet.

A most módosított jogszabálytervezet az elektromos és a földgázhálózatokat terhelő közművezeték-adó mértékét mostantól sávonként emelkedően határozza meg attól függően, hogy a szolgáltató hány felhasználót ér el egységnyi vezetékhosszon, illetve milyen mennyiségű áramot vagy gázt ad át rajta.

A változtatás korlátozza azt a hulladékmennyiséget is, amelyet egy magánszemély a saját telkén tárolhat. Ennek célja a környezetszennyezés megelőzése és közvetve a lakossági illegális hulladékégetés elkerülése. Magánszemély az ingatlanán csak ott keletkezett hulladékot tárolhat, bontási törmelékből legfeljebb tíz köbméternyit, míg egyéb hulladékból maximum három köbmétert.