A Balaton megint szegényebb lehet egy természetközeli partszakasszal

Jelenleg általános mezőgazdasági besorolású gyepövezet, de hamarosan beépíthetővé válik Csopak Balatonfüred felé eső, mintegy 5 hektár körüli part menti része. A területen szürke marhák legelnek, kiváló panorámával rendelkezik, amit az erre közlekedő kerékpárosok is rendre megállnak megcsodálni. Jelenlegi, természetközeli állapota azonban a helyi civilek szerint megváltozhat.

A Nők a Balatonért Egyesület közleményt adott ki, melyben újra tiltakozik a Kerekedi-öböl beépítése ellen.

Tavaly nyáron a csopaki önkormányzat módosítani akarta a település építési szabályzatát egy beruházó érdekében, aki nagyarányú beépítést tervezett az öbölben, annak ellenére, hogy a terület természetvédelmi oltalom alatt áll.

Azt kifogásolják, hogy véleményük kikérése nélkül akarja a település vezetése az építési szabályzatot módosítani, a járványhelyzet miatti különleges szabályokra hivatkozva, miközben ők legalább egy közmeghallgatást szerettek volna elérni. A civilek szerint Csopak önkormányzata már tavaly júniusban át akarta minősíteni a területet, ám akkor az eljárás hivatalosan meg se kezdődött, mert a Veszprémi Kormányhivatal tájékoztatta a polgármestert, hogy semmiféle átminősítést nem támogatnak.

A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park kezelésében van a szóban forgó ingatlan melletti terület, mely jelenleg is Natura 2000-es védettséget élvez, így érthető, ha a hatóság sem lelkesedik az átminősítésért – mondja lapunknak Szauer Rózsa, az egyesület elnöke. Tavaly nyáron még rekreációs központ építéséről szóltak a hírek, ezt is támogatta a helyi képviselő-testület, de a nagy közfelháborodásra, úgy tűnt, elállnak az átsorolástól. Mára új terv született, e szerint szőlőterületre módosítanák a besorolást, miközben az egyesület természetvédelmi és tájképvédelmi besorolásért lobbizik a nemzeti parknál.

Szauer Rózsa a szőlőövezet-koncepciót azzal magyarázza, hogy ekkora (5 hektár körüli) terület esetében ez a szőlős már befektetői szempontból is rentábilis méretben válik beépíthetővé. Csopak település rendezési szabályozása szerint az átsorolás után „szőlőtermesztés, továbbá szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint

két hektárnál nagyobb telek esetén maximum 800 négyzetméteren. Ez adott esetben lehet 8 darab 100 négyzetméteres kocka – magyarázza az egyesület elnöke.

Nem lehet kérdés, hogy miért támogatja a szőlőterületté átsorolást egy bortermelő vidék – mondja Ambrus Tibor polgármester. Ez most egy parlagon hagyott terület, szerinte a szőlőben az állatvilág is otthonosabban érzi magát. Azt is hozzáteszi, hogy ez nem egy természetvédelmi terület. Nem tagadva a beépítés lehetőségét, arra az előírásra hívja fel a figyelmet, mely 2 hektáronként 80 százalékos szőlőbeültetést követel meg. Az önkormányzat nem is határozta meg a fennmaradó rész beépíthetőségi arányszámát, szavai szerint ezt majd más hatóságok teszik meg. Ha az említett területen különböző tulajdonosok lesznek, az a polgármester számára annak garanciája, hogy hosszú távon nem vásárolják fel a Kerekedi-öblöt, és nem lesznek olyan beruházások, mint amilyentől pont a Nők a Balatonért Egyesület tart. Az átsorolás előtt kötelező lakossági fórumot összehívni, és erre Ambrus Tibor ígéretet is tett. Most azonban még nem tart itt az ügy, a településtervezők által elkészített koncepció kapcsán egyelőre az illetékes hatóságok állásfoglalására és jóváhagyására vár Csopak önkormányzata. 

Ha nem támogattuk volna eddig is a borturizmust, akkor most nem lenne Söptei pincészet, nem lenne Petrányi pincénk, Jásdi pincénk, Szent Donát pincénk – ezek Csopak emblematikus pincéi. Én azt is el tudom képzelni, hogy itt is kialakul majd egy pince.

Itt egyébként már a tsz-időkben is szőlő volt, akkor a vegyszerek használata miatt szüntették meg a Balaton-parton a termesztést.

A Nők a Balatonért Egyesületmár idén januárban levelet írt aBalaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójának, kérve,hogy a hatáskörébe tartozó lehetőségei szerint segítse a Kerekedi-öböl egészérevonatkozó természetvédelmi és tájképvédelmi szempontok kiterjesztését. Az önkormányzat összes képviselőjét is megkeresték, de választ egyiküktől sem kaptak.Mivel az önkormányzat újra kezdeményezte a terület átsorolását a fenti lehetőségek előtt utat nyitva, akkor „mi is újrakezdjük a tiltakozást” – olvasható közleményükben.

A Nők a Balatonért Egyesület a terület megvédése érdekében mielőbbi közmeghallgatást követel.