Bizonytalanságban tartják az önkormányzati bérlakások vásárlóit
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Május 11-én éjszaka nyújtotta be Böröcz László, a Fidesz parlamenti képviselője azt az azóta sokat vitatott törvénymódosító javaslatot, mely az önkormányzatokat a bérlakásaik döntő többségének eladására kötelezte volna azok bérlői részére. A részletek megismerése után kormánypárti és ellenzéki polgármesterek is számos észrevételt tettek, de tiltakoztak a szociális területen dolgozó civil szervezetek is.
A módosítást jegyző parlamenti képviselő lapunknak korábban azt mondta, hogy ellenzéki polgármesterektől nem érkezett hozzá semmilyen észrevétel, mert semmilyen formában nem támogatják a tervezet módosítását. Kormánypárti városvezetőkkel azonban folyamatos az egyeztetés.
Kedden azonban az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elővette a törvénytervezetet, és itt már több, konkrét ellenzéki észrevétel is elhangzott. A Népszava beszámolója szerint az MSZP-s Hiszékeny Dezső azt szerette volna, ha a lakásokat csak azoknak a bérlőknek adják el, akik már 1995. november 30-ától bérlik a szóban forgó ingatlant.
Csárdi Antal, az LMP képviselője a kedvezményes vásárlás feltételeként előírt bérleti jogviszony kezdetét 1994. december 31-re hozta volna előre, a megvett lakásokra pedig 20 év elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett volna be. Azt is javasolta, hogy egyösszegű fizetésekor a forgalmi érték 70 százaléka legyen a vételár, részletfizetésnél pedig az első 10 százalékos részletet nyolc napon belül kelljen kifizetni. A kormányoldal azonban nem támogatta ezeket az elgondolásokat. Erről Böröcz László az Indexnek azt mondta, ezek csak félmondatos módosítások, ha csak ezeket fogadták volna be, értelmetlenné vált volna a javaslat. Szerinte Csárdi Antal felvetése abba az irányba mutat, hogy a kompetenciák többsége maradjon az I. kerületi polgármestere kezében, de sem ezt, sem a 20 éves elidegenítési tilalmat nem akarják a helyiek. Szavai szerint ez csak bonyolítaná a helyzetet, amiből az látható, hogy a Várnegyed polgármesterének politikai érdekei szerint való, nem az ott lakókat szolgálná.
Burány Sándor (MSZP) módosítóját is elutasították. Ez az értékesítendő lakások körét a kőbányai MÁV-telep lakásaira is kiterjesztette volna. Erről Böröcz azt mondta, eddig a vagyonvesztés miatt bírálták a koncepciót, itt azonban ez nem probléma számukra. Hozzátette, még a helyi baloldal sem mindig támogatta a MÁV egész tömbjének értékesítését, most Burány Sándor ezt vetette fel.
A kormánypártokon belüli egyeztetésekről és az ott körvonalazódó változtatások részleteiről egyelőre nincsenek információk, annyit tudtunk meg, hogy "hamarosan" ismertetik. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté korábban azt közölte, hogy a lakástörvényhez benyújtott módosító indítványt a kormány csak a főváros világörökségi részére vonatkozóan kívánja támogatni. A javaslatról május 26-án vitáztak a Parlamentben, a téma – úgy tudjuk – holnap nem kerül még a Törvényalkotási Bizottság elé. A végszavazás június 14-én lesz.