Az összefogáspárti ellenzék tiltakozik a jövő évi költségvetés ellen

Az ellenzéki sajtótájékoztatón Varju László, a költségvetési bizottság DK-s elnöke arról beszélt: „25 ezer milliárd forintos bevételből több mint 28 milliárd forintot költ el a kormány” jövőre, sok esetben vállalhatatlan, elfogadhatatlan kiadásokra.

Azt is mondta: egyértelműen saját közvetlen politikai és baráti körét támogatja a kormányoldal „a választási költségvetéssel”, megfeledkezve a társadalom és a gazdaság valódi állapotáról. Hozzátette: mindezzel Európától leszakadó sereghajtóvá teszik az országot.

Azt is bírálta, hogy

Varju László szerint az elmúlt tíz év az elszalasztott lehetőségek időszaka volt, hatalmas uniós támogatások felhasználása mellett maradtak el a strukturális reformok.

Bősz Anett, a Liberálisok elnöke a meglévő társadalmi szakadékok bebetonozásáról beszélt a költségvetéssel összefüggésben. Azt is kiemelte, hogy a költségvetés egy rossz elosztási rendszerben gondolkodik, azokat támogatva társadalompolitikai intézkedéseivel, akik

egyébként is jól elboldogulnak a világban.

A szocialista Mesterházy Attila az elmúlt évtizedből a felsőoktatás versenyképességének javítását, az egészségügy megújítását, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, egy fejlett egészségipar felépítését, egy innovációs ökoszisztéma kialakítását, illetve a népesedési fordulat véghezvitelét hiányolta.

Világossá vált a számunkra, hogy nincsen nemzeti vízió; sokkal inkább lopás van

– jelentette ki. A szocialista politikus azt is hozzátette: nem a helyreállítás vagy az újraindítás, hanem az eddig megszokott gyakorlat költségvetése a 2022-es.

A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita átgondolatlan, bizonytalan, elnagyolt választási költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsét.

Varga Mihály reagált a vádakra

A gazdaság újraindítását követően Magyarország visszatér a hiány- és adósságcsökkentő pályára, amely az elmúlt tíz évet is jellemezte – írta a közösségi oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter az ellenzéki vádakra válaszul.

Értem én, hogy a baloldal szerint a válságkezelés a megszorításokra és az eladósodásra épül, mi maradunk az adócsökkentéseknél és a támogatások növelésénél. Ennek forrásait a költségvetés biztosította és biztosítja

– fogalmazott a tárcavezető.

Varga Mihály visszautasította azt az ellenzéki állítást, hogy a 2022-re tervezett 5,9 százalékos hiánycél választási költségvetésre utalna. Ha ez így volna, akkor – mint írta – 2002 és 2010 között mindig választási költségvetés volt.

A bejegyzéshez csatolt ábra szerint a 2010 előtti kormányok idején a költségvetés legalacsonyabb éves hiánya 3,8 százalék volt, és 9,3 százalékon tetőzött.