Tiltakozó akcióra készülnek a Magyarországon élő kínaiak Budapesten

A Magyarországon élő kínaiak már elkezdték az interneten szervezni azt a demonstrációt, amelynek keretében festékkel öntenék le a héten a Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, Ferencváros vezetője által bemutatott új IX. kerületi utcanévtáblákat. 

Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt (KKP) hivatalos lapjának filiájéjaként számon tartott Global Times kínai nyelven írt, de angolul is olvasható szerkesztőségi véleménycikkben foglalkozott a magyarországi esettel. (E lap a KKP nacionalista szárnyának szócsöve.) Az írás szerzője valószínűleg nem más, mint Hu Hszi-csin, a lap főszerkesztője. A cikkeknél ugyan nem jelenik meg Hu neve, de a legbefolyásosabb kínai nacionalista publicista saját YouTube-csatornáján felolvassa az írást, egyértelműen azonosulva vele.

A cikk a kínai olvasók számára először elhelyezi Magyarországot az Európához fűződő kapcsolatok diplomáciai térképén, jelezve, hogy ez a kis közép-kelet-európai ország az, amelyik kifejezetten baráti kapcsolatokat ápol Kínával. Dicsérőleg jegyzi meg, hogy a Hongkong autonómiáját de facto megszüntető nemzetbiztonsági törvény kapcsán tervezett uniós nyilatkozat elfogadását Magyarország megvétózta. Ugyancsak a két ország baráti viszonyának példájaként említi, hogy Magyarország ellenezte a kínai tisztviselők elleni EU-szankciókat Hszincsiang-ügyben. (Ez egyébként nem teljesen igaz, mert Magyarország – némi vonakodás után, de – megszavazta a szóban forgó intézkedéseket.) Azt is kihangsúlyozták, hogy hazánk volt az első uniós ország, amely a kínai Sinopharm-vakcinát alkalmazta. 

A gazdasági kapcsolatokat illetően megállapítják, hogy Kína volt Magyarország legnagyobb külföldi befektetője, az idei első negyedévben a két ország közötti kereskedelem 64,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Karácsony Gergelyről úgy ír, mint egy kis ellenzéki párt vezetője, akinek az az érdeke, hogy politikai hullámokat keltve hívja fel magára a közfigyelmet. A cikk szerint a közterületek átnevezése alapvetően a belpolitikai csatározások eszköze. Megjegyzik, hogy bár Kínához még ma is mélyen gyökerező előítéletekkel közelít Európa,

Karácsony viszont Fudan-ügyben „félrevezeti a választókat és ellentéteket szít”. A Global Times azt javasolja a kínaiaknak, hogy ebben a helyzetben is maradjanak nyugodtak és optimisták. A nyitás politikájának eredményei olyan felhalmozott tőkét jelentenek Kína számára, amelyre bátran támaszkodhat olyan összetett helyzetben is, amit az olyan politikusok gerjesztenek Kínával szemben, mint Karácsony Gergely. A kommunista pártlap szerint a magyar vezetésnek van eszköze arra, hogy az efféle szélsőséges provokációt korlátozza.

A KKP lapjának publicisztikája azután jelent meg, hogy a kínai külügyminisztérium szóvivője is megnyilvánult az ügyben, Karácsonyék viselkedését „megvetésre sem érdemesnek” nevezve.

Hu Hszi-csin YouTube-csatornája, amelyen Hu a Karácsonyt elítélő Global Times-cikket felolvassa, a külföldön élő kínaiakat célozza, hiszen a YouTube Kínában nem elérhető. Itt a budapesti főpolgármesterrel foglalkozó videó jelenleg 15 ezer megtekintésnél jár, és a kommentek száma közelít a háromszázhoz. Egy hozzászóló jelzi, hogy „Hu testvér, Budapesten vagyok, és néhányan arra készülünk, hogy holnap vörös festékkel leöntjük az átnevezett utcatáblákat”. Az illetőt a többiek jó tanácsokkal látják el, a Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár nevével és képével regisztrált személy például ezt írja:

éjszaka csináljátok, a rendszámot takarjátok le, viseljetek maszkot, vigyázzatok a térfigyelő kamerákkal. 

Más kommentelők azt írják, hogy a Fudan budapesti campusának vécéjét Karácsony Gergelyről kéne elnevezni.