Szétrobbant a zuhanykabinja, tudta, hogy nagy a baj

További Belföld cikkek

2018. június közepén derült ki, hogy baj van. Nem kicsi. Nikoletta ekkor vette észre, hogy Ballagi Mór utcai, harmadik emeleti lakásának falai 45 fokban kezdenek repedezni.

Azt tudta, hogy ha nem függőleges vagy vízszintes a repedés, akkor valamilyen statikai probléma állhat a háttérben. A hatalmas társasház azonban már a múlt század elején is állt, hasonló esetről pedig senki sem számolt be.

A repedések viszont a lakás folyosó felőli oldalán továbbterjedtek, és Nikoletta az egyik nap arra lett figyelmes, hogy a nemrég felújított lakás ugyancsak felújított zuhanykabinjának üvege egy hangos pattanás után millió szilánkra tört szét.

Az autók szélvédőjéhez hasonló edzett üveg ilyet csak nagyobb erő hatására csinál. Gyanúra adott okot, hogy tavasszal az alatta lévő, második emeleti lakást egy vállalkozás, a Vandelay Kft. vette meg, majd a 75 négyzetméteres ingatlant osztatlan közös tulajdonként, de két különálló lakásra építette szét.

Amikor Nikoletta a kft. képviseletében eljáró Pap Dávidtól azt kérte, hogy megnézhesse az átalakítást, számára is egyértelművé vált, hogy az egyik tartófal kibontása okozza a repedéseket. Érthető okokból nagyon megijedt, hiszen otthonában két gyermekével lakik, és úgy érzi, nincsenek biztonságban. Még tartott a lakása alatti kopácsolás, amikor az általa megbízott tartószerkezeti szakértő júliusban arról tájékoztatta: „a födémgerenda nem felel meg, alá kell támasztani, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni”.

Mivel egy szomszéd felszólítására ritkán fejezi be egy vállalkozó a szerinte amúgy is szakszerű munkavégzést, a károsult a helyzet megoldása vagy legalábbis a közvetlen veszély elhárítása érdekében a hatósági megoldásokat kezdte kutatni. A katasztrófavédelem azonban nem foglalkozott az üggyel, a rendőrség szerint bűncselekményre utaló jel nincs.

Amíg Nikoletta a járhatónak vélt a hivatalos utat kutatta, a Vandelay Kft. kialakított két lakást, két különböző tulajdonosnak eladta.

Az új beköltözők egyszer ugyan felvették a telefont, de amikor kiderült, hogy egy kártérítési ügy kezd körvonalazódni, ellenségesekké váltak.

Elsőként a XI. kerületi jegyzőnek írt levelet Nikoletta, ennek eredménye az önkormányzat részéről egy helyszíni szemle volt. Megállapították, hogy az első szakvéleményben leírt helyzet valós, valóban vannak repedések a falakon. Novemberben viszont levélben már azt írták, hogy az eljárás megindítására okot adó körülményt nem tapasztaltak. Ez azért figyelemre méltó megállapítás, mert a tartószerkezeti szakértő ismét leírta, hogy a gerendát alá kell támasztani, mivel az elbontott falaknak tartószerkezeti funkciója is volt.

2019 márciusában a megoldás keresésébe a közös képviselő is bekapcsolódott, és beadványt írt a XI. kerületi önkormányzat építési osztályának, azt kérve, hogy a kft. képviselőjét, Pap Dávidot kötelezzék az eredeti állapot visszaállítására. Semmi nem történt.

Jogi útkeresés

Nem meglepő módon Nikoletta a felelősségmegállapítás és a keletkezett kár ellentételezése okán jogi eljárást is fontolóra vett, itt azonban már a legelső lépésnél falakba ütközött. Nem tisztázott ugyanis, ki lehetne az alperes. A Vandelay Kft. bontotta meg a statikai egyensúlyt, de az ingatlan már két magánszemély tulajdona. Tetejében a probléma gyökerét jelentő süllyedő födém nem tartozik sem az egyik, sem a másik lakáshoz, mivel az épület tartószerkezete, a födémek és strangok a társasház közös tulajdonát képezik.

A lakástulajdonos reményei szerint a bíróság által kijelölt szakértő állásfoglalása segíthetne a kártérítésre kötelezhető kilétének kiderítésében.

Az ügyben innentől kezdve különös körforgás kezdődik. Újabb szakértő állapítja meg, hogy „Veszélyes állapot miatt a vizsgált lakás összerepedt válaszfala alatti acélgerendát azonnal alá kell támasztani”, augusztusban újabb beadványt küldenek a XI. kerületi önkormányzat építési hatósága felé. Októberre eközben a spejz, az előszoba, a konyha, az étkező és a fürdő falain már egy-két milliméter szélességű repedések keletkeztek.

Mielőtt az egész építéshatósági feladatkör tokkal-vonóval a kormányhivatalhoz került volna, a XI. kerületi önkormányzat még egy utolsó végzést kiadott, amelyben az állt, hogy a balesetveszélyes állapotot ideiglenes megoldással, a veszélyeztetett terület (a födém) alátámasztásával haladéktalanul hárítsa el az építtető. Így kerül egy ideiglenes fadúc a födém megtámasztására, ezt a kivitelező statikusi dokumentummal is igazolta.

Nem lehetett azonban minden rendben ezzel a megoldással, mert a repedésekre 2019 novemberében felkerült gipszpecsétek ott jártunkkor már átrepedtek, ami arra utal, hogy a födém folyamatosan süllyed. Nikoletta kálváriája a kormányhivatal I. kerületi, építésfelügyeleti színteréről az V. kerületi építésfelügyelet kiemelt ügyek osztályára került át, idén április óta már velük levelezik.

Megnyugtató megoldást három éve egyetlen hatóság sem terjesztett elő, miközben az idő múlik, a falak pedig tovább repednek.

Az ügy már három éve húzódik. Eddig három szemle és három elkészült szakvélemény után is azzal biztatják, hogy lesz újabb szemle meg újabb statikusi szakvélemény.

(Borítókép: Gombkötő Emma / Index)

Cikkünk megjelenését követően a XI. kerület jegyzője az alábbi észrevételeket tette:

A szakszerűtlen módon elvégzett, például a szomszédos ingatlanokban kárt okozó építkezések esetében szükséges építésrendészeti eljárások lefolytatása nem építésügyi, hanem építésfelügyeleti hatósági hatáskörbe tartozik, amelyet már a szóban forgó ügy kezdetének időpontjában, 2018-ban is a fővárosi kormányhivatal gyakorolt, ezért helyszíni tényállás rögzítést követően a bejelentést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hozzájuk tettünk át az eljárás lefolytatása érdekében. A panaszos hivatalunktól nem kaphatott, és nem is nem is kapott olyan tartalmú levelet, hogy nincs az eljárás megindítására okot adó körülmény.

Iktatórendszerünk tanúsága alapján a bejelentés fővárosi kormányhivatalhoz való áttételét követően hivatalunkhoz újabb beadvány - sem közös képviselőtől, sem az ügy más szereplőitől - egészen 2019 augusztusának végéig nem érkezett.

A károsodott lakás tulajdonosa a fentebb említett augusztusi beadványában ismételten hivatalunkhoz fordult segítségért, mivel lakásának állaga tovább romlott, és a cikkükben is hivatkozott újabb szakértői vélemény immár közvetlen veszélyhelyzetet és az azonnali alátámasztás szükségességét állapította meg. Közvetlen élet- és balesetveszély elhárítását célzó intézkedést - függetlenül attól, hogy rendelkezik e hatáskörrel az adott ügytípusban - bármely hatóság tehet, és szükség esetén köteles is azt megtenni. Így került sor hivatalunk részéről a cikkükben is hivatkozott ideiglenes intézkedést előíró végzés meghozatalára az építésfelügyeleti hatósághoz korábban már áttett ügyben közvetlenül a bejelentő segítségkérését követően, tehát jóval az építésügyi hatósági feladatkör kormányhivatalhoz kerülése (2020. március 1. napja) előtt.

Mindezeket összefoglalva a valós tények a következőek: Az építésrendészeti eljárás lefolytatásához szükséges hatáskör hiányában az ügyet már a bejelentő első levelét követően, 2018 októberében áttettük az azzal rendelkező építésfelügyeleti hatósághoz, a fővárosi kormányhivatalhoz. Hivatalunk eljárás megindítására okot adó körülmény meglétét tagadó levelet a bejelentő részére nem küldött Újabb beadvány legközelebb 2019 augusztusában érkezett, melyben a bejelentő mindaddig megoldatlan ügyében segítséget kért hivatalunktól. A lakás műszaki állapota ekkor már közvetlen veszélyhelyzetet jelentett, ezért az ilyen esetekben bármely hatóság által, akár hatáskör hiányában is megtehető ideiglenes intézkedésként a födém alátámasztására vonatkozó kötelezést adtunk ki. Ez semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy az engedélyezési - tehát nem a cikk tárgyát képező ügyben releváns építésrendészeti - feladatellátáshoz kapcsolódó építésügyi hatósági hatáskör mintegy fél évvel később a jegyzőtől a kormányhivatalhoz került.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Alföldi Róbert
Főszerepben

8901 Ft

Szlavicsek Judit
Doszpot nyomoz

4932 Ft