Magyarországnak nincs ellenségképe, állítja a Honvédség új főparancsnoka

„Csak végcélt kaptam. Azt, hogy azt hogyan érjük el, teljesen rám bízták” – reagált az Inforádió Aréna című műsorában Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy. A Magyar Honvédség új parancsnoka szombaton kapta meg kinevezését, miután rejtélyes körülmények között menesztették elődjét, Korom Ferenc vezérezredest. Korom saját maga kezdeményezte felmentését, majd – Benkő Tibor honvédelmi miniszter kezdeményezésére – Áder János köztársasági elnök május 26-án menesztette őt. Mivel az erről szóló határozatban nem szerepelt indoklás, a sajtó azóta is találgatja a váltás okát. Ruszin-Szendi Romulusz kinevezésekor Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy a feladat felépíteni egy modern, erős hadsereget, hogy Magyarországot megtámadni még véletlenül se jusson eszébe senkinek. A kormányfő hozzátette: a magyar hadseregnek elrettentő erővel kell bírnia.

Az erre irányuló kérdésre Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: sok magyarázatra nincs szükség.

Van egy olyan kormányunk, amely támogatja a Magyar Honvédséget és fejlesztését. Biztosítják az eszközöket annak érdekében, hogy el tudjuk érni a célt. Ennek van technikai, anyagi, humán része, ezt mind egybe kell gyúrni úgy, hogy a képességben a magyar katona magabiztos, elégedett legyen

– mondta el a honvédség új parancsnoka. Szerinte a MH a közép-kelet európai régióban, illetve a NATO-ban kell felkészülnie egy esetleges támadásra. Kulcsszó pedig az ütőképesség, vagyis a szervezetnek képesnek kell a kijelölt célok elérésére: a feltételezett szembeálló félnek hatékonyan támadni kell, ezzel biztosítva az ország, illetve az állampolgárok biztonságát.

A Magyarországot potenciálisan fenyegető kihívásokat feszegető kérdések elől Ruszin-Szendi Romulusz kitért, mint fogalmazott:

Hozzátette, azért vannak a titkosszolgálatok, hogy folyamatosan elemezzék az ország biztonsági környezetét, a kihívás ugyanis „ha gyorsan jön, közvetlen közelről látszik”. Példának a folyami áradásokat jelölte meg: A Tisza és a Duna állását is folyamatosan elemzik, ebből kiszámítható, hogy készülni kell-e áradásra.

Ezt követően az Aréna műsorvezetője a konkrét, nemzetállamok által megjelent fenyegetésre is rákérdezett.

„Minden fenyegetettséggel számolnunk kell. Nem csak szuronyrohamot kell elhárítanunk, hanem mindenféle támadást. Meg vannak a védőfelszereléseink, ha újra ilyen helyzet áll elő, a magyar katonákra lehet számítani” – folytatta a vezérőrnagy arra a kérdésre: számíthatunk-e a jövőben a koronavírushoz hasonló, biológiai fenyegetettségre.

Érkeznek az új önjáró lövegek – tette hozzá, Ruszin-Szendi Romulusz elmondása alapján a tüzérség fejlesztése is elkezdődött. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a fegyverek gyártásában is megjelent, ezzel a fejlesztésben közvetlenül is megjelenik. A műsorvezető azt is megkérdezte, hogy még milyen területeken kell a Honvédségnek fejlesztenie, a parancsnok azonban erre is kitérő választ adott. Elmondta, ilyen széles spektrumú fejlesztésekre a Magyar Honvédség történetében még nem volt példa. 

A műsorban kitértek a Magyar Honvédség létszámára is. Sajtóhírek szerint Korom Ferenc távozásában a kitartó humánerőforrás-hiány is nagyban hozzájárult. Utódja ezzel kapcsolatban elmondta, a tartalékos haderő átlépte a 11 ezer főt, a MH meglévő létszáma is folyamatosan nő. Ruszin-Szendi Romulusz hozzátette:

A parancsnok szerint az állomány kitöltése érdekében indítottak toborzóprogramokat a felsőoktatási intézetekben, illetve ezért indult el a kadétprogram. A középiskolások számára nyújtott nevelési programhoz a parancsnok szerint eddig már háromezren csatlakoztak.

(Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy a honvédség rendkívüli állománygyűlésén a székesfehérvári Alba Regia laktanyában 2021. május 31-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)