Döntött az Alkotmánybíróság, nem alaptörvény-ellenes a lex SZFE
További Belföld cikkek
-
Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is - Hadházy Ákos támogatná Magyar Pétert, hogy miniszterelnök legyen
- A MÁV hibájából maradt el egy színházi előadás Győrben
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó törvény és a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezést. A testület hivatalos közleménye szerint azonban a fenntartónak a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt, az érdemi javaslattétel megfogalmazására pedig lehetőséget kell biztosítania, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatalban.
Korábban a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Hallgatói Önkormányzata jogi úton támadta meg az SZFE-t fenntartó alapítványt, mert az a felsőoktatási törvény módosítása és az egyetem alapítványi tulajdonba adása folytán 2020 augusztusában új egyetemi alapító okiratot és új szervezeti és működési szabályzatot fogadott el.
Az Ab állásfoglalását kérő bíró kifejtette, szerinte alkotmányellenes, hogy az egyetem fenntartói jogát gyakorló alapítványt a kormány hozta létre, miközben felette az alapítói jogokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter gyakorolja; ő nevezi ki az kuratóriumát, míg vagyonának biztosításáról a kormány gondoskodik. Szerinte ez szembemegy az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely a magyar tudományos és művészeti élet szabadságát írja elő. Az indítvány szerint
az egyetemi autonómia megvalósulásához nélkülözhetetlen, hogy a felsőoktatási intézmény a tudományos tevékenységgel közvetlenül összefüggő kérdésekben autonómiával rendelkezzen
a végrehajtó hatalommal szemben.
Az Alkotmánybíróság határozatában most azt állapította meg, hogy a felvetett alkotmányossági problémára okot adó jogszabályi környezetet a jogalkotó időközben megváltoztatta. E szerint a felsőoktatási autonómia letéteményese, a szenátus, azon jogkörökkel kapcsolatban, melyek korábban egyedül a kuratórium hatáskörébe tartoztak, a megváltozott szabályozás következtében véleményezési vagy egyetértési jogot gyakorol. Az Alkotmánybíróság szerint tehát a szenátusnak érdemi befolyást biztosító szabályozás folytán a támadott rendelkezés nem alaptörvény-ellenes, így a felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezésének megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasította.
Az Alkotmánybíróság jelezte, hogy a felsőoktatási intézményt működtető kuratórium fenntartói jogát nem gyakorolhatja úgy, hogy a felsőoktatási autonómiát garantáló keretet ellehetetleníti.
A kuratórium és a szenátus közös érdeke a felsőoktatási intézmény hatékony működtetése, ezért az azonos érdek melletti konfliktusok elsimításában együtt kell működniük.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint azzal lehet garantálható a felsőoktatási intézményi autonómiája, ha a fenntartó az intézmény költségvetése, éves beszámolója, SZMSZ-e, vagyongazdálkodási terve, illetve a rektori pályázat kiírása során (kötelezően) biztosítja a szenátus véleményezési jogát, javaslatait és észrevételeit pedig nyomon követhető módon figyelembe veszi döntései során.
(Borítókép: Trenka Attila / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
