Megvehetik a műemlék lakások bérlői otthonaikat
További Belföld cikkek
- Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Lapunknak beszélt először részletesebben Böröcz László fideszes parlamenti képviselő a lakástörvény elképzelt módosításáról május 12-én. Az egyéni képviselői indítvány eredeti tervezete még csaknem 100 ezer önkormányzati bérlakást érintett volna, ezeket az ingatlanokat tette volna bérlőjük számára megvásárolhatóvá a tervezett módosítás.
A honatya ezt a rendszerváltást követő privatizáció egyfajta igazságszolgáltatásaként vetette fel, ugyanis a kilencvenes évek első felében a műemléki védettségű lakásokat nem lehetett eladni/megvásárolni.
Böröcz szerint a jogszabály-módosítás célja, hogy azokat is magántulajdonhoz juttassa, akiknek eddig erre nem lett volna lehetősége.
A hangsúlyosan a budai Vár lakásaira szabott törvénytervezet napvilágra került részleteit számos kritika érte mindkét politikai oldalról, de a szociális területen tevékenykedő civil szervezetek részéről is. Míg előbbiek az önkormányzati vagyonvesztést és a helyi szociálpolitikai célok ellehetetlenítését látták a lakások kötelező, töredékáron történő eladásában, addig a civilek a lakásmaffia számára kedvező feltételek megteremtésére hívták fel a döntéshozók figyelmét, és arra, hogy az igazán rászorulók kiszorulhatnak a bérlakáspiacról, ezzel pedig szociális válság alakulhat ki.
Az első változat szerint azok a bérlők, akik 2020. december 31-e előtt kötöttek az önkormányzattal bérleti szerződést, vételi jogot kapnak volna arra, hogy a forgalmi érték 30 százalékáért megvásárolhassák a lakásukat. Minél régebben bérlők, annál olcsóbban juthattak volna hozzá. Az ár egészen az ingatlan becsült értékének 15 százalékáig csökkenthető lett volna. A tervezett törvénymódosítás 1000-1300 milliárd forint értékű köztulajdon privatizációja előtt nyitotta volna meg a teret.
Az érintett önkormányzatok észrevételei hatására a javaslatot több ponton is finomították.
Ezek szerint az új törvény csak a világörökségi területeken lévő lakásokra vonatkozik, és azok vehetik meg, akik tavaly december 31-e előtt kötöttek határozatlan idejű bérleti szerződést, és már legalább 5 éve bérelik az ingatlant. Akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a piaci ár 15 százalékán vehetik meg bérleményüket. Akik 15 és 25 év közti idő óta bérlik, 50; 5 és 15 év között pedig 80 százalékos áron juthatnak hozzá. Akik egy összegben leteszik a vételárat, további 5 százalékos kedvezményt kaphatnak. A megszerzett lakásokat az új tulajdonosaik 4 évig nem adhatják el.
Az átalakított jogszabálytervezetet a legjobban érintett I. kerület polgármestere is jó tárgyalási alapnak tekintette, hozzátéve – és ebben egyelőre nem közeledtek az álláspontok kormány és ellenzék között –, hogy az önkormányzatokat ért kényszerű vagyonvesztést az államnak kompenzálnia kell.
(Borítókép: A budai Vár Tárnok utcájának díszes régi épületei. Fotó: Jászai Csaba / MTVA / Bizományi)