A digitális oktatás több ponton is átalakíthatja a jövő iskolarendszerét

Ismét hosszú időre kicsengettek az iskolából. Ez már a második tanév volt, amikor a tananyag egy jelentős részét online sajátították el a diákok. A digitális oktatás a pedagógusok életét sem könnyítette meg, a tanárok sokszor azt érezték, hogy magukra vannak hagyva, a hónapokon át tartó bizonytalanság pedig mindenkit kimerített.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint fáradtság ide vagy oda, a pihenés még várat magára, június végéig ugyanis még biztosítani kell a diákok felügyeletét, amire a hiányzó szabadságok miatt most minden eddiginél nagyobb szükség van.

Egész tanévben kértük a kormányt, hogy segítsék a szülőket anyagilag abban, hogy otthon maradhassanak. Miután a támogatás végül nem valósult meg, és sokan az összes szabadságukat felélték, komoly fejtörést okoz a családoknak most az, hogy kire bízzák a gyereket a nyári szünetben. Emellett a június végéig biztosított ügyelet a diákok felzárkóztatására is lehetőséget biztosít

– mondta az Indexnek Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának megbízott elnöke.

A felzárkóztatás fontosságával Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is egyetért, mint mondta, szeptemberben is az lesz az egyik legfontosabb feladat, hogy a tanárok felmérjék, hol tartanak a diákok, mi az, amit át kell ismételni, hiszen csak biztos alapokra lehet építkezni.

A tanárok és a diákok részéről is nagyfokú rugalmasságot kívánt az elmúlt tanév, a tananyag egy jelentős része ugyanis nem alkalmas az online elsajátításra. Talán azok kerültek a legnehezebb helyzetbe, akik szakmát, például fodrászatot vagy villanyszerelést tanultak

– mondta Horváth Péter, aki úgy véli, hogy az érettségizőknek és a kilencedikeseknek sem volt könnyű dolguk. „Legyen szó a beilleszkedésről vagy a búcsúról, ők számos, életre szóló élményből kimaradtak, ezeket a pillanatokat pedig már semmi nem hozza vissza” – tette hozzá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Nagyítóként viselkedett a digitális oktatás

A nehézségek ellenére az elmúlt időszaknak pozitív hozadéka is van, a digitális oktatásnak köszönhetően ugyanis számos probléma láthatóbbá vált. A PDSZ szerint az egyik legszembetűnőbb gond az, hogy a tananyag oly mértékben fel van duzzasztva, hogy az egész egyszerűen vállalhatatlan. „Csökkenteni kellene a diákok terhelését, a szülők is ledöbbentek a tananyag mennyiségén most, hogy testközelből látták, milyen elvárások vannak a gyerekek felé” – jelentette ki Komjáthy Anna.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jelentése szerint az általános iskolákban közel minden ötödik diák nem vagy csak korlátozottan fért hozzá az online oktatáshoz. A fogyatékossággal élő tanulók nyolc százaléka pedig semmilyen távoktatásban nem részesült, további 15 százalékuk pedig csak hetente egyszer részesült valamilyen fejlesztésben.

Az ADOM Diákmozgalom is úgy véli, hogy nemcsak a tanárok, de a tanulók is magukra voltak hagyva, és kiderült az is, hogy a tévhitekkel ellentétben nekik is tanítani kellene az online térben való tájékozódást.

Szintén nehezítő tényező volt, hogy a diákok ugyanazon az eszközön tanultak, mint amin szórakoztak, így nagy volt a csábítás, hogy órák alatt átkalandozzanak a közösségi oldalakra. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor megtanulták beosztani az idejüket, ami mindenképp előnyt jelent a jövőre nézve

– mondta az Indexnek Schermann Fruzsina, a diákmozgalom szóvivője.

Változások jöhetnek szeptembertől

A Covid előtt a betegség vagy más egyéb ok miatt hiányzóknak gyakran az osztálytársak juttatták el a tananyagot és a házi feladatot. A járvány azonban rávilágított arra, hogy az órákat akár csak egy telefon segítségével is gond nélkül lehetne közvetíteni, így azok a diákok is lépést tarthatnának, akik otthon maradtak.

Ha lesz rá egyszer engedély, akkor elképzelhető, hogy az órákat rendszeresen streamelni fogják

– jelentette ki az Indexnek Schermann Fruzsina.

Horváth Péter szerint a jövőben a hibrid oktatáson is érdemes elgondolkodni.

„A végzős diákok egy része érettségi előtt hatékonyabb lenne otthonról, hiszen ott úgy osztják be az idejüket, ahogy csak szeretnék. Emellett ha a téli szünet például szerdán kezdődik, akkor a kollégistáknak hatalmas segítség lenne, ha nem kellene a hétfő és a kedd kedvéért újból több száz kilométert utazniuk, hanem azt a két napot már otthonról oldhatnák meg” – mutatott rá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki reméli, hogy az egyébként nem ördögtől való digitális oktatást a jövőben ilyen logikus döntések miatt kell majd visszahozni, nem pedig amiatt, mert beüt a negyedik hullám.

„Így azok a diákok, akik esetleg ott kapják el a fertőzést, legalább az iskolába nem hurcolják be” – tette hozzá Komjáthy Anna.

Mentális felzárkóztatásra van szükség

Ahogy arról már korábban is írtunk, az elmúlt egy-másfél évben az orvosok és az ápolók mellett a pedagógusok is extra terhelésnek voltak kitéve. A szakemberek szerint a gyerekek jövője érdekében az ő mentális felépülésükkel is foglalkozni kell.

Meg kell szervezni a mentális felzárkózást, hiszen ahogy az egészségügyi dolgozók, úgy a pedagógusok is a frontvonalban voltak. Mindenki fáradt, fásult és pszichésen leterhelt, így az ő talpra állásukról is mihamarabb gondoskodni kell, mert ha nem, annak a gyerekek isszák meg a levét szeptemberben

– jelentette ki Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője a Civil Kollégium Alapítvány és a Láncreakció projekt közös online eseményén.

Az ADOM Diákmozgalom mindezt azzal egészítette ki lapunknak, hogy a hónapokon át tartó bezártság és a kiszolgáltatottság a diákokat is megviselte, így szeptembertől a pszichológusok szerepét is meg kell erősíteni az intézményekben.

(Borítókép: Távoktatás egy moszkvai középiskolákban a Covid–19-járvány közepette 2020. november 6-án. Fotó: Vyacheslav Prokofyev TASS / Getty Images)