Schmidt Mária: A Nyugat nem tanúsít kellő érdeklődést Európa keleti fele iránt

Bár a magyar függetlenség napja alkalmából tartottak megemlékezést, elsősorban Orbán Viktor érdemeit és az Európai Unió bírálatát részletezte beszédében Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Schmidt Mária, aki egyben a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa is, beszédét a rendszerváltás körüli évek rövid történeti áttekintésével kezdte. Néhány perc után azonban rá is tért Orbán Viktor beszédére, amelyet a jelenlegi kormányfő Nagy Imrének és társainak újratemetésekor mondott el 1989. június 16-án. Eszerint a vértanúk újratemetésekor az állampárt az áldozatok és a tettesek összebékítését remélte, és abban bízott, hogy a gesztussal fátylat boríthatnak a múltra, ám a főigazgató állítása szerint ezen törekvésüket a későbbi miniszterelnök beszéde futtatta zátonyra.

Schmidt Mária hosszú részletezésében úgy vélte, Orbán Viktor „felszólítását” a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban „nem hagyhatták figyelmen kívül sem Budapesten, sem a térség többi fővárosában, de még Moszkvában sem”. A Terror Háza Múzeum főigazgatója arra a konklúzióra jutott, hogy 

Orbán bátorságával és beszédének történelmi jelentőségével akkor is és azóta is mindenki tisztában van.

A későbbi kormányfő beszédét és vélt jelentőségét körülbelül olyan hosszan részletezte, mint a teljes történeti felvezetőt. Rátért arra is, hogy 2010 után a „balliberális média” megpróbálta „meghamisítani a tényeket”, mivel „azt a fake newst terjesztette”, hogy amikor Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonását követelte, már folytak a végső csapatkivonások. Érvelése szerint ezzel szemben

június 16-áig és utána még hosszú hónapokig csak részleges csapatcsökkentésekről volt szó, és a teljes csapatkivonás napirendre vételéhez Orbán Viktor felszólítása után még négy hónapot, október elejéig kellett várni.

Orbán Viktor egyébként akkor, vagyis Nagy Imre újratemetésén, 1989. június 16-án követelte a szovjet csapatok kivonását, amikor az már a gyakorlatban meg is kezdődött Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár titkos megállapodása nyomán. Orbán Viktor előtt ráadásul mások is követelték már a szovjet csapatkivonást, köztük Cserhalmi György, aki 1989. március 15-én olvasta fel a rendszerváltók 12 pontját. Akkor a szovjet csapatkivonásról még nem született meg a döntés.

A „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa ezt követően szót ejtett a rendszerváltás utáni történelem főbb mozzanatairól, s megemlítette a 2003 áprilisában tartott népszavazást Magyarország csatlakozásáról az Európai Unióhoz. Azonban arra az összegzésre jutott:

sem a Nyugat, sem az Európai Unió nem váltotta be az irántuk táplált reményeinket.

Mostanra – mint fogalmazott a konferencián – szerinte azt is megtanultuk, hogy „olyannak lássuk őket, amilyenek”. Azt a bírálatot is megfogalmazta, hogy „a Nyugat soha nem tanúsított és most sem tanúsít kellő érdeklődést és empátiát Európa keleti fele iránt, noha mi mindent megtettünk és megteszünk azért, hogy az európai közösség egyenrangú és szerves részeivé váljunk”. Hozzátette, szomorú, hogy „a Nyugat ma is nagyobb elkötelezettséget mutat egykori gyarmatai iránt, mint irántunk”.