Az egyház a gyónási titkot védi, nem a pedofíliát

A közelmúltban nagy politikai vihart keltett a pedofiltörvény néven elhíresült jogszabály, mely az általánostól eltérő párkapcsolati életformák népszerűsítésének tilalmát a gyermekek védelmének égisze alatt összekötötte a pedofil bűncselekmények szankcióinak szigorításával. A baloldali pártok közül közben a DK és a Párbeszéd törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a gyónási titoktartás ne terjedhessen ki a pedofil bűnök beismerőire, ilyen esetben a gyóntató papnak is legyen feljelentési kötelezettsége.

Ön szívesen áll bele napjaink megosztó társadalmi kérdéseibe. Nemrég egyenesen a Római Katolikus Egyház fejéhez címzett nyílt levelet. Mi motiválja szerepvállalását?

Minden kereszténynek kötelessége, hogy hirdesse az Evangéliumot, kiálljon az igazsága mellett. Én minden társadalmi kérdést az Evangélium prizmáján keresztül nézek. Ha vissza akarunk találni a zsidó-keresztény gyökereinkhez, akkor a tíz parancsolatot kell alapul vennünk.

De miért érezte szükségét, hogy Ferenc pápának írjon?

Ha már a közeljövőben hazánkba látogat, úgy gondoltam, hogy közelebb hozom az itteni valósághoz és körberajzolom számára azt a területet, amiben Magyarországon élünk. Nem helyes, ha csak elvárásokat, sőt követeléseket fogalmazunk meg őszentsége felé, ha az egyház feladatot ad, az elől sem léphetek el.

A pedofil ügyben történő megnyilatkozás is ilyen feladat?

Egyértelműen.

Mikor és hogyan kapcsolódott össze a bűnbánat szentségének kiszolgáltatása a titoktartással?

Jézus apostolokhoz intézett szavai szerint amit megbocsájtotok a földön, meg lesz bocsájtva a mennyben is. Az elő és igencsak durva gyónás a házasságtörő asszony példájához kapcsolódik. A zsidó hagyományban a házasságtörésen ért asszonyt megkövezték. Az evangéliumi példázatban Jézus a jelenlévőknek azt mondta, hogy az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül való. Azok erre elmentek. Az asszonyhoz fordulva pedig így szól: menj, és többet ne vétkezz! Ez a bűnbocsátás szentségének eredete.

Az asszony bűne azonban nem volt titok. A pedofil tett elkövetése viszont még korunkban is hosszú ideig palástolható.

Rendben, nézzük akkor ezt. Ki tudhat adott esetben ilyen bűncselekményről? Tudhat pszichiáter, a pszichológus, orvos - aki a bántalmazott gyermeket vizsgálja, tudhat az ügyvéd és az esetet vizsgáló rendőr is. Ezekben a szakmákban mindenütt van titoktartás, senki sem várja el, hogy nyilvánosságra hozzák az adatokat.

Az ön által említett szakmák képviselői azonban a sértett védelme érdekében lépnek fel, őket vizsgálják vagy képviselik.

Az ügyvédi titoktartás az elkövetőt is védi. A Kaleta ügy sem azért került nyilvánosságra, mert az ügyvéd megsértette a titoktartási kötelezettségét. 

Az Index írt róla, ezért már a jogi eljárás előtt nyilvánosságra került.

De nem is a nyomozati szervek verték nagydobra, szóval ezek a dolgok előbb vagy utóbb, de napvilágra kerülnek anélkül is, hogy bármely hívatás képviselője megsértette volna titoktartási kötelezettségét.

Az említett polgári foglalkozások területén dolgozók - függetlenül attól, hogy tettesről vagy áldozatról van e szó - a személyiségi jogokat védik. De mit véd a gyóntató pap?

A személyiség három összetevőből áll: fizikai-, szellemi és lelki valóságból tevődik össze. A személyiségi jogok nem csak az első kettőhöz kapcsolódnak, hanem a lelki igényekhez és irányultsághoz is. Van egy jó szavunk is erre: lelkiismeret. Mindannyiunkat ez vezet, bűnök esetén furdal kit kevésbé, kit jobban. A pszichológus lelki megoldásokat, az ügyvéd jogi megoldást keres, a bűnüldözés (egyebek mellett) a fizikai biztonság megteremtéséért felel, míg a katolikus egyház a lelkiismeret területén akar segítséget nyújtani a bűnbocsánat közvetítése, a kiengesztelődés által. Ebből épp a papságot kivonni meglehetősen önkényes döntésnek tűnhet.

A katolikus egyház extraterritoriális szervezet, ami azt jelenti, hogy a lelkek szolgálatát a Vatikán falain kívül is, az egyházi törvénykönyv előírásai alapján több százezer papján keresztül, Zimbabwétől Norvégiáig, Kanadától Indiáig egységesen végzi. Egy világméretű lelki közösség egységes törvényeit nem lehet helyi jogalkotással - még lokális hatállyal sem - megváltoztatni, vagy kivenni belőle például a gyónási titoktartást szabályozó részt. A magyar Alaptörvény sajnos nagyon kevéssé foglalkozik a lelkiséget érintő személyiségi jogokkal.

Mi a véleménye arról a felvetésről, mely a pedofíliáról azt mondja, hogy azt nem lehet pusztán az egyén és az Isten közti relációra leszűkítve kezelni, ugyanis közérdek fűződik a mielőbbi napvilágra kerüléséhez.

Sok mindenhez fűződik közérdek, mondhatnám a családok felbomlása miatti gyermeki jogok sérelmét...

A mai Magyarországon a válás nem bűncselekmény. Radikálisabb vélemények szerint viszont az egyház azzal, hogy nem adja ki a bűnbocsánatot kérő pedofilt, valójában bűnpártolást követ el.

Ez a világi szabályozás. Az egyházi, az isteni törvény viszont az ember alkotta jogszabályok felett áll. A gyónásban a bűnös Istennel és az emberekkel szeretne kiengesztelődni. Szándéka szerint újból jó-, hogy ne mondjam, bűn nélkül élő szeretni lenni. E lelki természetű szándékot a pap mérlegeli. Van olyan súlyú bűn, amire a pap nem ad feloldozást, ilyen eset a bűnben való megátalkodottság, a folytatólagos elkövetés. Újra és újra! A pedofil késztetés jellemzően ilyen. Mindaddig nincs rá feloldozás, míg végérvényesen le nem veti magáról.

Azt honnan lehet majd tudni?

Egyéni életutakra soha nem lesz rálátásunk, de az egyház természetesen felveszi a harcot a pedofíliával szemben. Szeretném felhívni a figyelmet e tekintetben Don Fortunato di Noto szicíliai plébános feladatvállalására. Elmondása szerint Európában, 2019-ben nagyságrendileg 18-19 millió gyermek szenvedett el nemi erőszakot; a német hatóságok nemrégiben egy olyan  tartalmakat terjesztő hálózatra derített fényt, amelynek 400 ezer pedofil felhasználója volt. 

A fenti számok tükrében azt kell mondjam, nem biztos, hogy van összesen Európában 19 millió hitét mélyen megélő, rendszeresen gyónó és áldozó katolikus hívő. Csodálkoznék rajta, ha a 400 ezer pedofilnak az egy százaléka meggyónná bűnös tevékenységét. A pedofília visszaszorításához tehát nem csak a gyóntatószéken keresztül vezet az út.

Mégis hogyan tekint a katolikus egyház egy pedofil emberre?

Maga a pedofília a lelki egyensúly súlyos megbomlása, mely gyakran megátalkodottsággá fajul. Magam is találkoztam pedofil pappal, akit a bíboros úr azonnali hatállyal felfüggesztett. Ezres nagyságrendben lehettek áldozatai, nagyon sokat ismertem közülük. Nem akarom felmenteni az elkövetőket, de a gyermekeket szexuálisan bántalmazók bizonyos tekintetben maguk is áldozatok. Egy fagyossá váló, széteső társadalmi közeg bomlástermékei. Ez a szexuális ragadozó a mi helyi közösségünkben is pusztított, de azt is látom, hogy távozása után igenis van gyógyulás. 

Mennyire közismert az egyházi különbségtétel, mely szerint más a bűn elkövetőjének és az elkövetett bűnnek a megítélése?

A katolikus hit szerint Jézus a bűnösökkel együtt mindannyiunkat megváltott, igen a pedofília bűnébe esetteket is. Ennek kapcsán Barsi Balázs atya megállapítását kell ide idéznem, mely szerint a bűn maga a büntetés. Egy gyermek megrontása szinte elviselhetetlen lelki teher.

Milyen mozgástere van a papnak, ha tudomására jut egy ilyen eset?

Lelki kötelessége, hogy az elöljárója felé közvetítse, hogy például az utóbbi időben megszaporodott a gyermekek ellen irányuló szexuális bűnök meggyónása. Utalhat rá, hogy valami komoly baj lehet. Ennyit mondhat, de többet nem. A bűn úgyis kiderül, ahogy mondani szokták: régi bűnnek hosszú az árnyéka. Az áldozatok előbb vagy utóbb felnőnek és beszélni kezdenek. A pedofil bűnök szigorúbb büntetése mellett fontos lenne a dolog lelki aspektusának is a hangsúlyosabbá tétele. Mivel a gyermek testileg, szellemileg és lelkileg is sérül, helyesebb megközelítés lenne, ha az egyházat ezek enyhítésére tett erőfeszítései mentén szólítaná meg a sajtó és a jogalkotó.

(Borítókép:  Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.)