Hungarikum lett a karikás ostor, a máriapócsi búcsú és a tordai vallásbéke

Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor, továbbá 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár – jelentette be a Hungarikum Bizottság keddi ülése után az agrárminiszter.

Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyekre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik fel, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest–esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította – tette hozzá.

A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.

A karikás ostor a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést Nagy István.