Nem csak szakemberből, diplomásból is hiány van idehaza

DBZOL20190109014
2021.07.01. 13:58
Nemrég megjelent az Eurostat friss statisztikája, amely változatlanul azt jelzi, hogy itthon csak a fiatalok egy kis százaléka szerez felsőfokú végzettséget. Mindez ellentétben áll azzal az általános vélekedéssel, miszerint diplomásból Dunát lehet rekeszteni, miközben szakembert alig lehet találni. A jelenség hátteréről Máté Andrást, az Oktatói Hálózat aktivistáját kérdeztük.

A diplomások számát tekintve közel tíz százalékkal maradunk el az uniós átlagtól – derül ki az Eurostat friss statisztikájából. 2020-ban az Európai Unió (EU) 25–34 éves lakosságának 41 százaléka végzett felsőfokú tanulmányokat, míg nálunk ugyanez a szám csupán 31 százalék.

Tizenegy tagállam már teljesítette a mutató 2030-ra vonatkozó uniós szintű célját, amely a 45 százalékos szint elérését jelenti. Idetartozik sorrendben Luxemburg, Írország, Ciprus, Litvánia, Hollandia, Franciaország, Svédország, Belgium, Spanyolország, Dánia és Szlovénia. Ezek közül ötben a 25–34 éves emberek több mint fele felsőfokú végzettséggel rendelkezett 2020-ban. 

Ezzel szemben Magyarország hátulról a harmadik a sorban, utánunk már csak Olaszország (29 százalék) és Románia (25 százalék) áll.

Ez azt jelenti, hogy hazánk teljesítménye még annak ellenére sem alakult jól, hogy a tavaly bevezetett nyelvvizsga-amnesztia egy tollvonással százezer új diplomást hozott.

„A könnyítés a diplomások számát tekintve sokat nyomhatott a latba, de úgy tűnik, hogy a felzárkózáshoz ez sem volt elég” – erről Máté András, az Oktatói Hálózat aktivistája beszélt az Indexnek.

Magyarország ezzel minden diplomástartalékát felélte, a kérdés csak az, hogy milyen áron tette. A nyelvvizsga nagyon fontos és helyénvaló követelmény volt, most mégis azt üzeni a kormány a hallgatóknak, hogy anélkül is kiválóan megállhatják a helyüket. Inkább a nyelvtanulásban kellett volna segíteni a fiatalokat, nem pedig lazítani az elvárásokon

– kommentálta a nyugdíjas egyetemi docens a nyelvvizsga-amnesztiát, amelyet egyébként idén is megszavaztak.

Máté András szerint nem lehet a járványra fogni azt, hogy hazánkban kimondottan alacsony a diplomások száma, hiszen a digitális oktatás az egyetemeken jól működött, a legtöbb hallgató a nehezítő körülmények ellenére is sikeresen megírta a szakdolgozatát, és leállamvizsgázott.

Mint mondja, a felsőoktatási expanzió 2008-ig tartott, azt követően azonban drasztikusan elkezdett csökkenni a jelentkezők száma, és ez a jelenség 2012 környékén még erőteljesebbé vált. Várható volt, hogy idővel ez a diplomások számában is megmutatkozik majd, így most többek közt emiatt sem tartjuk a lépést az EU-val.

Korábban Radó Péter oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző is arról beszélt lapunknak, hogy a probléma 2012 környékére vezethető vissza.

A Széll Kálmán Terv után a kormány döbbenetes mértékű forrást vont el a felsőoktatástól, valamint különböző intézkedésekkel elkezdte korlátozni azok számát, akik esélyt kapnak a diplomaszerzésre

– mondta a szakértő, utalva például arra, hogy megszabták, hány hallgatót lehet felvenni egy adott képzésre, de ekkor vezették be a röghöz kötést is, amely előírja, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak a szemeszterek számától függően még évekig itthon kell dolgozniuk.

Ennek komoly visszatartó ereje volt, hiszen már ekkor is sokan vágytak külföldre, ami ahhoz vezetett, hogy a fiatalok már az egyetemi tanulmányaikat sem Magyarországon kezdték el, népszerű alternatíva lett például Dánia, ahol a felsőoktatás ingyenes. Ellenben itthon továbbra is luxus egyetemre járni.

Nagyon kevés államilag támogatott hely van az intézményekben, még az olyan fontos szakokra is szinte csak fizetősre lehet bekerülni, mint a gazdálkodás és menedzsment vagy a jog. Ebből kifolyólag a gyengébb anyagi háttérrel rendelkező családok gyermekei inkább nem mennek egyetemre. Noha valóban ott van segítségként a diákhitel, sokaknak ez túl nagy kockázatvállalást jelent

– mutatott rá Máté András.

Nem igaz, hogy túl sok a diplomás 

Általános vélekedés, hogy túl sok a diplomás hazánkban, ahelyett hogy szakmát tanulnának, hiszen kőművesből és villanyszerelőből hatalmas hiány van. Az Oktatói Hálózat aktivistája azonban úgy véli, hogy nagyot téved az, aki azt gondolja, hogy amiatt van kevés szakember, mert túl sokan mentek egyetemre.

„Nem a felsőoktatás szipolyozta el a sok szakembert, sokkal inkább a magas külföldi bérek bizonyultak csábítónak. Emellett nem igaz, hogy túl sok lenne itthon a diplomás. 

Mindezt a fizetések is alátámasztják, a diplomások átlagban kétszer annyit keresnek, mint azok, akik nem végeztek egyetemet, ez pedig egyértelmű jelzés a munkaerőpiac részéről, hogy a tudásra igenis szükség van.

A fejlődő országokban szokott ekkora különbség lenni a két tábor között, a fejlett országokban csupán ötven-hatvan százalékkal nő azok bére, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek” – magyarázta a nyugdíjas egyetemi docens.

Több tekintetben is rugalmatlan a rendszer

Radó Péter szerint amellett hogy eleve kevesen jelentkeznek egyetemre, a lemorzsolódás is komoly gondot jelent. A hallgatók egy része amiatt hagyja félbe a tanulmányait, mert a középiskolában nem kapta meg a jó alapokat.

Ugyanakkor szintén lemorzsolódáshoz vezet, ha valaki menet közben jön rá, hogy rosszul választott szakot, ebben az esetben ugyanis nagyon kicsi az átjárás a képzések között, de ugyanez elmondható az iskolákról is

– magyarázta korábban az oktatáskutató.

Szintén a mobilitás hiányáról beszélt lapunknak Máté András, a jelenség a munkaerőpiacon is megfigyelhető.

„A legtöbben nem kapják meg azokat az alapokat, amelyek segítségével a későbbiekben pályát módosíthatnának. A szakmunkások egy jelentős része csak egyvalamihez ért, így az első munkahely még sokaknak könnyen összejön, de onnan csak kevesen tudnak továbblépni. Ez esetben jönne jól egy diploma, arról viszont szisztematikusan lebeszélik a többséget” – tette hozzá az Oktatói Hálózat aktivistája.

(Borítókép: Hallgatók írásbeli vizsgán a Budapesti Corvinus Egyetemen 2019. január 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)



  • Hírek
  • Hírek