Bőven akadt dolguk tavaly a betegjogi képviselőknek

Mint arról már beszámoltunk, az elmúlt hetekben számtalan levelet kaptunk olyan olvasóktól, akik átéltek már valamilyen megalázó helyzetet az állami egészségügyben. A történetek elsősorban a nőgyógyászatokról szóltak, de a koronavírus miatt is sokan kerültek nehéz helyzetbe tavaly. Mindezek ellenére sok páciens a mai napig nincs tisztában a jogaival, ezért egy korábbi cikkünkben összeszedtük, miként fordulhatunk betegjogi képviselőhöz.

Hazánkban a betegjogiképviselői-hálózatot az Emberi Erőforrások Minisztériumának önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti.

Az IJSZ éves beszámolójából az is kiderül, hogy ez a szám 21 százalékos növekedést jelentett a korábbi, 2019-es adatokhoz képest, amikor a megkeresések száma 16 597 volt. Az alábbi grafikon jól szemlélteti, hogy a korábbi években sem volt példa hasonlóra, így egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány áll a háttérben.

A veszélyhelyzet bevezetése következményeként a vírus elleni hatékony küzdelem érdekében bizonyos betegjogok korlátozottan érvényesültek

– áll a beszámolóban. A látogatási tilalom miatt például több ezer családnak sérült a kapcsolattartási joga, így a betegjogi képviselőknek számos ezzel kapcsolatos panaszra kellett megoldást találniuk. Emellett 2020-ban folyamatosan változtak a betegutak, a páciensek más sorrendben, új eszközök bevonásával kaphatták meg a számukra megfelelő ellátást, ami szintén számos konfliktushoz vezetett.

„A betegjogi képviselő segítségével a betegek és az egészségügyi intézmények törekednek arra, hogy békés úton megoldódjanak a konfliktusok, továbbá az ellátás a betegjogi jogszabályoknak megfelelően történjen, és ne kerüljön sor peres út igénybevételére. A panaszolt ellátás érinthet akár orvosszakmai, etikai, finanszírozási, fogyasztóvédelmi kérdéseket is, így a jogérvényesítési utak, a jogalkalmazó szervek és a jogkövetkezmények a panasz tárgya mentén változnak. A beteg kártérítési vagy más, bírói úton érvényesíthető igénye esetén igényét az illetékes bíróságnál benyújtott keresettel érvényesítheti, amelyhez rászorultság esetén jogi segítséget kérhet. A peres eljárásban a betegjogi képviselő nem jogosult eljárni” – tájékoztatta lapunkat a betegjogi képviselői hálózat.

Kik éltek panasszal 2020-ban?

Az IJSZ beszámolójában arra is kitér, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a legtöbben most is csak utólag kértek segítséget jogaik érvényesítésében. A megkeresések az esetek 55 százalékában maguktól az érintettektől érkeztek, összesen 11 100 alkalommal.

„Szintén sok megkeresést kaptunk hozzátartozóktól (2868, 14 százalék), valamint olyan esetekben, amikor a beteg akadályoztatása esetén a hozzátartozó fordult betegjogi képviselőhöz (3510 eset, 18 százalék). Számottevő volt még az elhunyt beteg hozzátartozójának (656 eset, 3 százalék), egyéb természetes személynek (683 eset, 3 százalék), valamint törvényes képviselőinek (745 eset, 4 százalék) a betegjogi képviselőkhöz érkező megkeresése” – derül ki az éves beszámolóból.

Fontos tudni, hogy a betegjogi képviselő tevékenysége során:

• segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében;
• segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását;
• a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget;
• illetve rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.

Nem érdemes annyiban hagyni

Mint írtuk, az elmúlt időszakban rengeteg olvasó írt nekünk különböző negatív tapasztalatokról. Egy nő például alhasi fájdalmakkal ment be a lakóhelyéhez legközelebb eső ügyeletre. Miután tíz órán keresztül egyik osztályról a másikra irányították, végül a nőgyógyászaton kötött ki. Az igazi gondok azonban csak a vizsgálat után következtek. 

Otthon órákat ültem a kádban, annyira koszosnak éreztem magam. Mint utólag kiderült, sikerült egy olyan erős és fájdalmas fertőzést elkapnom a nőgyógyászaton, amit egy magánorvos két hónapos tömény, nagyon drága gyógyszeres kezeléssel tudott kikezelni, majd hozzátette, hogy tegyem össze a két kezem, hogy ennyivel megúsztam a megyei kórházas vizsgálatot

– írta olvasónk.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat lapunknak megerősítette, hogy a betegnek minden esetben joga van ahhoz, hogy megfelelő ellátást kapjon.

„Az említett, betegjoghoz kapcsolódó jogsérelem esetén a beteg közvetlenül is jogosult a panasszal érintett egészségügyi szolgáltató vezetőjéhez fordulni, egyebekben írásos egyedi ügyben keletkezett panasza – meghatalmazást követően – a betegjogi képviselő által is továbbítható. Amennyiben a beteg a szolgáltatótól érkező válasszal nem elégedett, a jogszabályban előírt jogvesztő határidő figyelembevétele mellett jogosult írásos panaszával további jogérvényesítési lehetőségeket igénybe venni, így szakmai felügyeletet ellátó szervhez fordulni” – javasolta az IJSZ.

(Borítókép: Gräfl János / Index)