Boglárka
19 °C
35 °C

Meghalt a harmincezredik magyar Covidban

DROTI20210423012
2021.07.08. 09:05
A hivatalos statisztika szerint átléptük a harmincezret a Covid miatt elhunytak számában. Az adatsorban szerepet játszanak a kormányzat járványügyi döntései, a lakosság lesújtó egészségügyi állapota és a számítási módszertan is.

Szomorú mérföldkőhöz érkeztünk: koronavírus-fertőzésben már több mint harmincezer magyar halt meg. Rögtön a cikk elején tisztázzuk, racionálisan nézve ez nem egy verseny, amelyben statisztikai adatokkal igazolni vagy cáfolni kell vagy lehet a magyar kormány járványügyi intézkedéseinek teljes sikerét vagy totális kudarcát. A Covid-áldozatok száma az elmúlt hónapokban került politikai kereszttűzbe, a gyászt háttérbe szorítva tragikus módon átpolitizálódott, jórészt figyelmen kívül hagyva, hogy a vírus annyi emberrel végzett, mint ahányan ma Kiskunfélegyházát lakják.

Az ellenzéki pártok és a közvélemény egy része egy miniszterelnöki megszólaláshoz nyúl vissza, amikor a Covid-halálozás szóba kerül: Orbán Viktor még tavaly szeptember 13-án, a vírus második hullámának „előestéjén” fogalmazott félreérthetetlenül a köztévének adott exkluzív interjújában:

A járvány második hulláma idején elsősorban nem a megbetegedések számára, hanem a halálozásokra kell odafigyelni. Most a védekezés sikerét a halálesetek és a megmentett életek számában lehet mérni.

Amikor erről beszélt a miniszterelnök, az operatív törzs adatai szerint alig több mint 12 ezer fertőzött volt Magyarországon, közel 640 elhunyt, az egymillió főre vetített napi halálozás pedig 0,13 volt.

A halálozási mutatóban ekkor még nem állt rosszul a mintegy 9,7 milliós populációval bíró Magyarország a hasonló népességű országokhoz képest. Az ourworldindata.com adatait nézve a 10,7 milliós Csehországban 0,27 elhunytat összesítettek egymillió főre vetítve, a 10,4 milliós Görögországban 0,29-et, a védekezésben a hangsúlyt a nyájimmunitás mielőbbi elérésére helyező, 10,16 millió fős Svédországban 0,16-ot, a 9,4 milliós Fehéroroszországban 0,59-et.

A brit variáns okozta harmadik hullám azonban mindent borított: február végétől újra kétezer, majd napok alatt négyezer fölé emelkedett az új fertőzöttek száma Magyarországon, a napi új elhunytak száma pedig február 18-tól szinte folyamatosan 100, március 18-tól pedig szinte végig 200 fölött járt – két alkalommal is meghaladta a 300-at.

Április 7-én minden addiginál több, 311 magyar halt meg koronavírus-fertőzés következtében, ez 24,7 fős napi új elhunytat jelentett egymilliós mintán.

Magyarország ekkor már vezette az egymillió főre eső halálozási statisztikát.

Csehországban ugyanezen a napon egymillió főre vetítve 12,1 fő volt a napi új halálozás száma, Görögországban 7,04, Svédországban 1,6, Fehéroroszországban pedig 1.

Miközben az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm-vakcináknak köszönhetően Magyarország az élre tört átoltottságban, márciustól heteken át, egészen május elejéig egy másik statisztikai mutatóban is első helyen álltunk az egymillió feletti populációval rendelkező országok között: az egymilliós mintán mért napi új halálozásban.

Július 7-i adatok szerint csak Peru előz bennünket az egymillió főre vetített Covid-halálozásban (5876 fő). A magyar adat 3105 fő, Boszniában pedig 2946 fő halt meg koronavírus következtében az egymilliós mintán.  

A hazai politikai táborok eközben a két adatsorral mentek ölre, kinek a csodás átoltottsági mutató, kinek a halálozási adatok voltak fontosabbak.

A halálozási statisztika alakulásában nagy szerepe volt a kormány védekezést szervező döntéseinek, a magyar lakosság rettenetes általános egészségügyi állapotának, valamint a módszertannak. A KSH alelnöke, Windisch László az Indexre írt áprilisi elemzésében azt fejtegette, hogy az egymillió főre vetített napi új halálozás helyett sokkal objektívebb mutató a többlethalálozási adatsor, ebben pedig az európai középmezőnyben vagyunk. Logikus módon a kormány is ezt a módszertant tartotta üdvözítőnek, ha hivatalos eseményen felmerült a téma, de Orbán Viktor magától többé nem beszélt a halálozási mutatónkról.

A KSH alelnökének írt indexes válaszcikkben Ferenci Tamás biostatisztikus viszont szélesebb kontextust adott: meglátása szerint a különböző országok eltérő haláloki besorolása mellett a hiányos adatszolgáltatási folyamat is szerepet játszik a halálozási statisztika alakulásában, melyben az sem tisztázza teljesen a képet, ha a többlethalálozást vesszük alapul.

S hogy mi vár ránk, ha jön az újabb vírushullám? Ferenci Tamás április végi zárógondolata akár még a magyar kormány számára is megszívlelendő üzenettel bírhat. A statisztikus így írt:

Épp a gyászolóknak és a megfeszítve küzdőknek tartozunk azzal, hogy feltárjuk a hiba okait, pont azért, hogy a jövőben minél kevesebben gyászoljanak, és legyenek kénytelenek megfeszítve küzdeni.

(Borítókép: Egy osztályvezető főorvos egy beteget lát el az orosházi kórház Covid-osztályán 2021. április 23-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport